A karabahi vezető a frontra megy.
Az azerbajdzsáni hadsereg új, nagyszabású támadást indított a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban – közölte az örmény védelmi minisztérium szombaton. Hegyi-Karabah elnöke, Arajik Harutjunján újságíróknak elmondta: csatlakozik a fronton harcolókhoz.
Az örmény védelmi tárca közleménye szerint a régiót északról és délről is támadják. Három azerbajdzsáni harci repülőgépet lelőttek – tette hozzá a minisztérium.
Az elnök csatlakozik a fronton harcolókhoz
Arajik Harutjunján karabahi elnök újságíróknak azt mondta: csatlakozik a fronton harcolókhoz, mert ott nagyobb szükség van rá. Harutjunján idén május óta vezeti a szakadár enklávét, és a szavazók csaknem 90 százaléka voksolt rá a választáson.
„A nemzet és a haza veszélyben, és veszélyben a függetlenséghez való jogunk, valamint a méltóságteljes élethez való jogunk azon a területen, amelyet vérünkkel váltottunk meg” – hangsúlyozta. Harutjunján a három évtizeddel korábban vívott első örmény-azeri háborúban is részt vett.
Áldozatok
Az Azerbajdzsán és Örményország között múlt vasárnap kezdődött összecsapásokban az AFP francia hírügynökség összesítése szerint 158 karabahi katona, valamint 14 örmény és 19 azeri civil vesztette életét, és többen megsebesültek. Az örmény fél szerint legalább háromezer azeri katonával végeztek, míg az azeri fél arról számolt be, hogy legalább 2300 örmény katona vesztette életét az elmúlt napok összecsapásaiban.
A tűzszünet esélyei
A nemzetközi közösség a feszültség újbóli kiéleződését látva tűzszünetet szorgalmazott. Az örmény külügyminisztérium pénteken közölte: Jereván kész tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről Hegyi-Karabahban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjában részt vevő államok közvetítésével.
Hegyi-Karabah
A többségében örmények lakta, körülbelül 145 ezres népességű Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával vívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
(MTI)
(Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtóirodája által közzétett kép azeri katonákról az örmény fegyveres erőkkel vívott összecsapás közben Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 27-én. MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
Még a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz is határozottan kijelentette, hogy nincs háború – azelőtt, hogy kiszivárgott, „geci nagy háború lesz”.
Deák Dániel a Mandinernek nyilatkozva rámutatott: Magyar Péter azért mond mást a nyilvánosság előtt, mint zárt ajtók mögött, mert ezt várják el tőle brüsszeli főnökei.
Az információt a Patrióta hozta nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy a Tisza Párt elnöke évek óta átverte a magyar választókat, tisztában volt Brüsszel valódi terveivel.
A közösségi médiában hirdették a szolgáltatást.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
