A két párhuzamos beszélgetést az elmaradt második elnökjelölti vita idejében tartották meg.
Donald Trump amerikai elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden főként a koronavírus-járványra adott válaszokról vitázott csütörtökön este azon a stúdióbeszélgetésen, amelyet két amerikai televíziós társaság egymástól függetlenül, de egy időben szervezett a két politikussal. A republikánus amerikai elnök a floridai Miamiban az NBC televízió szervezte beszélgetésen válaszolt a műsorvezető és a meghívott vendégek kérdéseire, míg Joe Biden a pennsylvaniai Philadelphiában az ABC televízió munkatársa által moderált beszélgetésen vett részt. A két párhuzamos beszélgetést az elmaradt második elnökjelölti vita idejében tartották meg.
Biden szerint Trump pánikba esett
Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje bírálta Donald Trump járványkezelését, s ismét kifejtette már korábban is hangoztatott álláspontját, miszerint az elnökön szerinte „pánik vett erőt”. Hibáztatta Trumpot azért, mert bár tudta, hogy a koronavírus milyen veszélyes, de erről nem tájékoztatta a közvéleményt. Idézte Trump egyik interjúját, amelyben az elnök elmondta, hogy azért nem számolt be a járvány súlyosságáról nyilvánosan, mert „nem akart pánikot kelteni” az amerikaiak körében. „Az amerikaiak nem szoktak pánikba esni. Ő esett pánikba” – vélekedett Biden.
Donald Trump védelmébe vette eddigi járványkezelését, mondván, hogy ő a járványügyi szakemberek, köztük Anthony Fauci, az allergológiai és fertőző betegségek országos intézetének (NIAID) vezetője tanácsai alapján cselekedett és hozott döntéseket. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Fauci gyakran változtatta az álláspontját a járvány megítélésében és kezelésében. Arra a felvetésre, hogy miért nem viselt szájmaszkot és miért nem volt óvatosabb, azzal válaszolt:
„elnök vagyok, muszáj találkoznom az emberekkel, nem maradhatok az alagsorban”.
Ezzel az elnök kimondatlanul is Joe Bidenre célzott, aki a kampány jó részét a háza alagsorában berendezett stúdióból bonyolította, s csak az elmúlt hetekben kezdett országjárásba.
A republikánus elnök idézte a jelenlegi tanácsadó testület egyik tagját, Scott Atlas doktort, aki már többször is kétségbe vonta a szájmaszk viselésének hasznosságát. Biden nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy esetleges demokrata párti győzelem esetén kibővítik-e a kilenc tagú szövetségi legfelsőbb bíróság létszámát demokrata párti bírákkal. „Nem vagyok ennek nagy híve, de nyitott vagyok rá, hogy adott pillanatban megfontoljam” – fogalmazott. „Attól függ, hogy ezt majd hogyan kezelik” – utalt a Trump által jelölt Amy Coney Barrett konzervatív bíró meghallgatására és a jelöltről várható szavazásra.
Donald Trump pedig elhárította a nyílt választ a műsorvezetőnek a QAnon szélsőséges szerveződésre vonatkozó, illetve annak elítélését sürgető kérdésére. „Miért nem kérdezik ezt meg Bidentől is?” – kérdezett vissza az elnök. Mindazonáltal közölte: nem ismeri a QAnont, nem tud róluk semmit, csak annyit hallott, hogy a pedofília ellen akarnak fellépni. Az elnök egyúttal megismételte korábban többször elmondott véleményét: mindig elítélte a fehér felsőbbrendűséget hirdető és szélsőséges nézeteket. Trump hozzáfűzte:
„Amit ismerek, az az antifa és a radikális baloldal, és tisztában vagyok vele, hogy milyen erőszakosak és gonoszak,
és azt is tudom, hogyan égetnek fel demokraták által irányított városokat”. Donald Trumpot kérdezték eltitkolt adóbevallásáról, Joe Bidentől viszont nem kérdezték meg a szerdán megjelent és az amerikai politikai elemzők szerint bombaként robbant információkat saját maga és a fia ukrajnai ügyeiről.
(MTI)
Címlapkép: MTI/EPA /Pool/Ken Cenedo / MTI/EPA/DNCC
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Merz, Tusk és a többiek minden eddiginél mélyebbre süllyedtek.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
2015 óta egyre inkább jellemző, hogy az európai városok a karácsonyi vásárok közeledtével készülhetnek a potenciális terrortámadásokra.
Dél-Afrikában a világon az egyik legmagasabb a gyilkossági ráta.
