Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A The Federalist című amerikai lap szerint ötféle módon tol ki az amerikai mainstream média Donald Trumppal, és egyben próbálja Joe Biden demokrata elnökjelölt malmára hajtani a vizet.
Mint a lap írja: az amerikai média nem tanult a 2016-os blamázsból, amikor minden jóslatuk tévesnek bizonyult. Nem azt a következtetést vonták le ugyanis, hogy objektívebben kell újságot írni, tudósítani, hanem hogy nem kampányoltak elég jól Hillary Clintonnak – azaz hogy nem voltak elég pártosak, elfogultak.
De hogy mi ez az öt módszer?
Az első, hogy nem tudósítanak Hunter Biden, Joe Biden fiának gázos ukrajnai ügyeiről. A Facebook egyenesen bejelentette, hogy tényellenőrzésre küldte az információkat – amivel nem elfogulatlan közösségi médiaként, hanem médiatermékként viselkedik. Ráadásul az infók ellenőrzöttek, és senki nem tudta cáfolni őket. Az FBI is bejelentette, hogy nyomoz az ügyben.
A második, hogy a média ragaszkodik a tévesnek, de legalábbis nagyon bizonytalannak tűnő közvélemény-kutatásokhoz.
2016-ban több, mint 90 kutatás Hillaryt hozta ki győztesnek, és csak hat hozta ki Trumpot – majd Trump nyert.
A RealClearPolitics, mely átlagolja a közvélemény-kutatásokat, 2016-ban az mutatta, hogy az egyik billegő államban, ahol nagyon szoros lehet a verseny, Wisconsinban Hillary 6,5 százalékkal fogja verni Trumpot. Trump nyert. A MArquette azt jósolta, hogy Clinton 6 százalékponttal fog nyerni. Most 5 százalékpontos győzelmet jósol Bidennek. A Washington Post és az ABC News 17 százalékpontos előnyt mutat Bidennek.
2018-ban az amúgy jobboldali Fox News azt mérte, hogy az egyik indianai szenátori székért folyó választási versenyben a demokrata Joe Donnelly 7 százalékponttal vezet. Az eredmény: a republikánus Mike Braun nyert 6 százalékponttal. Ez 13 százalékpontos tévedés.
Mindez nem azt jelenti – írja a The Federalist – hogy a közvélemény-kutatásokban egyáltalán nem kéne megbízni, de nem ártana velük kapcsolatban több szkepticizmus. (Az elnökválasztási matekról, billegő államokról és közvélemény-kutatásokról itt olvashat bővebben.)
A harmadik technika: a média nem számol be Trump sikereiről, és elhallgatja szavazóinak az azokkal kapcsolatos lelkesedését. Például nem beszélnek arról, hogy Donald Trump külpolitikai lépései összességében mennyire sikeresek és békepártiak voltak (Trump külpolitikáját itt mutattuk be és elemeztük). Ugyanígy elhallgatják, hogy milyen nagyszerű sikereket ért el a gazdaságpolitikája (erről többek közt itt olvashat). A sok évtizedes rekordot megdöntő GDP-növekedéssel kapcsolatos információkról például a CNN és az MSNBC egyszerűen nem számolt be. A Washington Post lesajnálta és megpróbálta megmagyarázni, hogy ez rossz.
A negyedik technika: a nyilvánvaló fake newsokkal való játék. Ezen a héten például kiderült, hogy a Trump kormányzat állítólagos belső ügyeit New York Times-os cikkben és kötetben is kiteregető, „nagyon magasrangú” forrás valójában egy közepes hivatalnok volt. A Trump állítólagos orosz támogatásáról szóló hírekről is kiderült, hogy tévesek, sőt valójában Hillary Clinton kampánycsapata játszott össze az oroszokkal.
Az ötödik módszer az elhallgatás: a Twitter például felfüggesztette a Hunter Biden ukrajnai üzleteiről szóló sztorikat hozó New York Post twitter-fiókját. A Twitter és a Facebook úgy alakítja az algoritmusokat, hogy háttérbe szorítsa Donald Trump támogatóit mind a hírekben, mind a politikai hirdetésekben, és Bidennek kedvezzen.
Mint arról korábban írtunk, az amerikai lapok túlnyomó többsége nyíltan Joe Bident támogatja, ahogy 2016-ban is a demokrata jelölt, Hillary Clinton mellé álltak.