Október elején Drezdában megkéselnek két turistát, az elkövetőről pedig rövidesen kiderül, hogy büntetett előéletű iszlamista. A 2015-ben Szíriából bevándorolt férfit eddig nem lehetett deportálni az országból, mert a német jogszabályok nem teszik lehetővé a kitoloncolást háborús országokba. Összefoglalónk!
„Akár a hitchcocki Psycho hires késes jelenetében a hegedű, úgy válnak az iszlamista gyilkosságok is a »toleráns« társadalmak háttérzenéjévé” – írja Dushan Wegner a Tichys Einblick honlapján megjelent publicisztikájában, amit a Mandineren is szemléztünk.
Október – sajnos – tényleg elég „sűrű” hónap, legalábbis ami a Nyugat-Európában elkövetett iszlamista gyilkosságokat illeti, elég csak Samuel Paty embertelen lefejezésére gondolni, ami Franciaország- és Európa-szerte is általános megdöbbenést és felháborodást váltott ki.
Történt a hónapban egy másik iszlamista gyilkosság is, ami Németországban viszont csak az elmúlt napokban váltott ki igazán nagy közérdeklődést- és felháborodást. A helyszín a szász főváros, Drezda, az időpont október 4-e: a németországi járványhelyzet egyelőre lehetővé teszi, hogy a lakosság korlátozások nélkül, szabadon mozoghasson az országban, ezért két középkorú turista úgy dönt, hogy az észak-rajna-vesztfáliai Krefeldből az Elba partjára látogat. Ez végzetes hibának bizonyul:
– egyikük bele is hal a sérüléseibe. A szász fővárosban alapvetően nem túl gyakori az ilyesmi: a 2010 és 2018 közötti időszakban évente átlagosan 22 élet elleni bűncselekményt követtek el Drezdában, így a hírre természetesen felkapják a fejüket az emberek és a lapok. Annál is inkább, mert a tettesnek sikerült elmenekülnie a helyszínről.
Az ügy október 21-én vesz újabb fordulatot: a szász rendőrség huszonkilenc fős különleges csapata kézre keríti a feltételezett tettest. A drezdaiak fellélegezhetnek, a vélt gyilkos nem mászkálhat szabadon közöttük – igaz, a városlakókat eddigre talán már jobban érdekelte az, hogy a nagy nehezen megalakult tartományi kormány egyre szigorúbb korlátozásokat vezet be a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében.
Menekülthullámmal érkezett
Hiába a felszabadult sóhaj, a feltételezett tettesről – a neve: Abdullah A. H. H. – egyből kiderül néhány dolog, ami nem csak a tartományi rendőrség és igazságszolgáltatás számára kellemetlen, hanem az egész német idegenrendészeti rendszer működőképességével kapcsolatban is súlyos kérdéseket vet fel. Az akkor tizenöt éves Abdullah A. H. H. a 2015-ös nagy menekülthullámmal együtt érkezett Németországba. Abdullah A. H. H. a szíriai Aleppóban született, Németországba vándorlását követően pedig a jelek szerint nagy erőkkel próbált beilleszkedni a német társadalom egy bizonyos rétegébe – abba, amelyiknek gyakran meggyűlik a baja a törvény betűjével.
az RTL szerint már 2018-ban elítélte a drezdai legfelső bíróság terrorszervezetbe toborzás, súlyos államellenes bűncselekmény szándéka, testi sértés és fenyegetés miatt. Egy évvel később már azért kellett felelnie, mert őrizetben megtámadott egy tisztet, ekkor egy lipcsei bíróság két év és kilenc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte őt. Nem egészen öt napja volt szabad lábon Abdullah A. H. H., amikor október 4-én kést ragadott a drezdai Schloßstraßén. A rendőrség tudott a fiatalember iszlamista elköteleződéséről, és potenciális fenyegetésként tartotta számon – ez mindenesetre nem sokat segít azon a krefeldi férfin, akit megölt.
Jürgen Schmidt szász legfőbb ügyész azt mondja: a férfinak rendszeresen jelentkeznie kellett a hatóságoknál, aminek rendre eleget is tett. Emellett bizonyos, internethasználatra alkalmas számítástechnikai eszközök, illetve a legtöbb fegyvertípus jogszerűen nem lehetett a birtokában. A hatóságok folyamatos megfigyelés alatt tartották Abdullah A. H. H.-t, a tartományi alkotmányvédelmi hivatal elnöke szerint minden jog szerinti lehetőséget kimerítettek arra, hogy a férfi tevékenységét ellenőrizzék. Hogy ez nem segített megelőzni a gyilkosságot, az mindenki számára nyilvánvaló – és Petric Kleine, a szász tartományi bűnügyi hivatal vezetője szerint az is az, hogy Abdullah A. H. H. esetében
Az ügy természetesen a szövetségi politikában is nagy visszhangot kapott – természetesen a támadás és az elkövető iszlamista karaktere miatt, hiszen a késelések ha nem is mindennapos, de azért gyakori dolognak számítanak az országban. A szövetségi politika megszólaló alakjai, például a keresztényszociális (CSU) belügyminiszter, Horst Seehofer, vagy a szocdemek frakcióvezető-helyettese Dirk Wiese is arra mutattak rá, hogy az iszlamisták továbbra is súlyos fenyegetést jelentenek az ország biztonságára, ezért határozottan fel kell lépni ellenük.
Mi lesz a kitoloncolásokkal?
Seehofer, akinek nemrégiben be kellett adnia a derekát, és engedélyeznie kellett a rendőrség sorain belül vélelmezett „rendszerszintű rasszizmus” kutatását, felvetette a szírekkel szemben még mindig életben lévő kitoloncolási tilalom felülvizsgálatának szükségességét is. „Nagyon határozottan azt fogom képviselni, hogy vizsgáljuk felül azt, hogy még Szíria békés részeire sem deportálhatunk, mégha a Külügyminisztérium értékelése eddig ezt is támasztotta alá” – fogalmazott a szövetségi belügyminiszter.
A német jogszabályok 2012 óta tiltják a Szíriába történő kiutasítást, hiszen a közel-keleti országban polgárháború dúl. A tilalmat minden év végén felülvizsgálják a német hatóságok, de eddig arra a következtetésre jutottak, hogy a Szíriába deportálás veszélybe sodorhatja a kiutasítottak életét, így az továbbra is tilos.
A sokat látott Seehofer tehát nem vállalt túl nagy kockázatot, amikor október vége felé felvetette a tilalom felülvizsgálatának szükségességét, elvégre ez amúgy is megtörténik ezekben a hetekben-hónapokban. De azért nem hangzott rosszul, emellett nem is ő az egyetlen, aki ezt kéri: korábban hasonlóan nyilatkozott például Szászország kereszténydemokrata belügyminisztere, Roland Wöller is.
szerintük ugyanis nem oldja meg a németországi iszlamizmus problémáját, ha a veszélyes iszlamistákat eltávolítják az országból.
A német hatóságok a nyáron 620, Abdullah A. H. H.-hoz hasonló veszélyes iszlamistát tartottak számon, akik közül akkor 350-en tartózkodtak az országban. Habár nemrégiben elfogadtak egy jogszabályt, ami lehetővé teszi a titkosszolgálatok számára a különböző üzenetküldő szolgáltatások használatával közölt információkhoz való széleskörűbb hozzáférést, a németországi jogszabályi környezet – a jelek szerint – még mindig nem a hatóságoknak kedvez a veszélyes iszlamisták elleni küzdelemben.
Címlapkép: Drezda látképe
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
A CDU nem tudta visszaszerezni az első helyet, az SPD alig jutott át az öt százalékos küszöbön.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
A német kormány és a baloldal is napirenden tartaná a betiltás kérdését.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
Itt a bizonyíték a teljes csődre: a második világháború óta nem látott ekkora pofont az egykor rettegett szocialista párt.
Nagy menetelésben van a ZTE, amely a remek bajnoki szereplés mellett a Magyar Kupában is maradandót alkothat.
