A konzervatív párti brit kormányfő kijelentette: London ugyanolyan, barátságra és szabadkereskedelemre épülő kapcsolatrendszert szeretne, amilyet az EU például Kanadával is kidolgozott.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint ideje felkészülni arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások. Johnson a Downing Streeten pénteken felolvasott nyilatkozatában nem zárta ki a tárgyalások folytatásának lehetőségét. Hivatalának szóvivője azonban nem sokkal később közölte: az EU gyakorlatilag véget vetett a kereskedelmi tárgyalásoknak azzal, hogy kizárólag Londontól vár további lépéseket, és nincs értelme a jövő hétre tervezett folytatásnak, ha az unió nem változtat ezen az álláspontján.
London barátságra és szabadkereskedelemre épülő kapcsolatrendszert szeretne, amilyet az EU például Kanadával is kidolgozott
A konzervatív párti brit kormányfő kijelentette: London ugyanolyan, barátságra és szabadkereskedelemre épülő kapcsolatrendszert szeretne, amilyet az EU például Kanadával is kidolgozott. Johnson közölte: az előző nap kezdődött brüsszeli EU-csúcsértekezlet fejleményeit megítélve azonban arra a következtetésre jutott, hogy ez az Egyesült Királyság uniós partnerei számára nem működőképes megoldás.
Az unió Johnson szerint továbbra is olyan módon akarja ellenőrzése alatt tartani a brit törvényalkotási szabadságot és a brit halászati szabályozást, amely teljesen elfogadhatatlan egy független ország számára. A miniszterelnök kijelentette: mivel már csak tíz hét van hátra a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta érvényben lévő átmeneti időszakból, és
az EU „az elmúlt néhány hónapban nem volt hajlandó komolyan tárgyalni”,
ezért eljött az ideje a felkészülésnek egy olyan típusú kapcsolatrendszerre, amely inkább Ausztrália és az unió közötti viszonyra hasonlít.
„Ausztráliai típusú” kereskedelmi feltételrendszer
Ausztrália és az EU két éve tárgyal egy szabadkereskedelmi megállapodásról, ám jelenleg nincs külön kétoldalú kereskedelmi egyezményük. A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett „ausztráliai típusú” kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről. A december 31-én lejáró átmeneti időszak végéig a brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val. A tárgyalássorozat legutóbbi, kilencedik fordulója október 2-án azonban érdemi eredmény nélkül befejeződött, és azóta nem hangzottak el konkrét bejelentések további hivatalos fordulók megtartásáról.
A brüsszeli EU-csúcstalálkozón az az állásfoglalás született, hogy Londonnak kell megtennie a szabadkereskedelmi megállapodáshoz szükséges további lépéseket. A Downing Streeten felolvasott pénteki nyilatkozatában Boris Johnson úgy fogalmazott: az EU-csúcs alapján immár világos, hogy – bármi legyen is ennek az oka – az unió 45 évnyi brit tagság után sem hajlandó ugyanolyan feltételeket felajánlani az Egyesült Királyságnak, amilyenek alapján például Kanadával is kereskedelmi megállapodásra jutott.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a kereskedelmi tárgyalások véget értek
A brit miniszterelnök szerint ebben akkor lehetséges változás, ha alapvetően megváltozik az EU hozzáállása. Johnson azonban nem jelentette ki, hogy a brit kormány befejezte a tárgyalásokat az unióval, sőt a jövő héten várhatóan Londonba látogat Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásvezetője további megbeszélések végett. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a Twitteren közzétett pénteki bejegyzésében ezt megerősítette.
„Az EU gyakorlatilag lezárta (a tárgyalásokat) azzal, hogy nem hajlandó változtatni álláspontján”
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője azonban újságíróknak tartott péntek délutáni háttértájékoztatóján kijelentette: Barnier jövő heti londoni látogatásának csak akkor lenne „bármiféle értelme”, ha az uniós főtárgyaló kész jogilag kötelező szövegtervezet alapján, gyorsított ütemben minden kérdés áttekintésére, anélkül, hogy az EU Londontól várná el az összes további lépés megtételét.
A szóvivő szerint a kereskedelmi tárgyalások véget értek. „Az EU gyakorlatilag lezárta (a tárgyalásokat) azzal, hogy nem hajlandó változtatni álláspontján” – fogalmazott a Downing Street illetékese. Az ugyanakkor nem hangzott el a tájékoztatón, hogy Michel Barnier jövő heti londoni látogatását törölték volna.
(MTI)
Oleg Duda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
A legrosszabbra számít a szerb sajtó.
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
Tarr Zoltán felbátorodott Manfred Weber kijelentésén, miszerint „nem létezik olyan, hogy nemzeti szuverenitás”, de Magyar Pétertől is hallottunk már ilyet.
Dani Rodrik Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában keresné a jogállamiság új példaképeit.
Az Európai Bizottság azt mondja, hogy Ukrajna esetében nem szabad megállni.
A kötcsei pikniken Lentulai Krisztián és Hankó Balázs a kultúra és a nemzeti identitás védelméről beszélgetett. Az államtitkár kiemelte: a kultúra nem csupán pénzügyi kérdés, hanem a nemzet összetartó ereje, amelynek megőrzéséért hatalmas harc zajlik az európai woke ideológiával szemben.
Titkos paktumot kötnének a tömeges deportálásról a tálibokkal.
