Hajszál híján, de nem jutott be az RMDSZ a Brassó megyei tanácsba

Nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt az RMDSZ brassói tanácsosjelöltjeinek a listája, így a következő négy évben nem lesznek képviselői a Cenk alatti város magyarságának a testületben – írta meg a Maszol. 

„Brassó megyében a megyei tanácsosi listákra érkezett 202 664 érvényes szavazatból 10 045-t kapott az RMDSZ tanácsosi listája, ez az össz-szavazatok 4,95%-a, tehát nem értük el az 5%-os küszöböt. 88 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a magyar közösségnek képviselete legyen a megyei tanácsban” – írták.

A szövetség jelöltjei a városi tanácsba sem jutottak be

„Brassóban 81 132 érvényes szavazatból 3 804 szavazat érkezett az RMDSZ tanácsosi listájára, ez az össz-szavazatok 4,69%-a, tehát nem értük el az 5%-os küszöböt. 253 szavazat hiányzott ahhoz, hogy Brassóban magyar képviselete legyen a közösségnek. Eszerint a brassói magyar közösség képviselet nélkül maradt Brassó önkormányzatában” – közölték a megyeszékhelyen elért eredményeket.

Az elmúlt mandátumban Toró Tamás és Barabás László személyében két RMDSZ-es tagja is volt az erdélyi nagyváros tanácstestületének, sőt utóbbi az egyik alpolgármesteri tisztséget is betöltötte. A vasárnapi helyhatósági választásokon az RMDSZ jelöltjei nem kapták meg a leadott szavazatok minimum öt százalékát, így a szövetség „kiesett” a tanácsból – írja a portál.

Eddig három RMDSZ-es tagja volt a megyei önkormányzatnak, Kovács Attilán kívül Szakál András Zsolt volt még képviselő, sőt Tóásó Imelda révén az érdekvédelmi szervezet az egyik alelnöki tisztet is betölthette. Képviselet nélkül maradt a megyei tanácsban a Brassó megyei magyar közösség – közölte közösségimédia-oldalán a szövetség Brassó megyei szervezete.

USR-PLUS

A brassói helyi tanácsban 11, a megyei tanácsban pedig 8 tagja lesz a Momentum testvérpártjának, az USR-PLUS-nak. A Transindex korábban beszámolt, hogy Kovács Attila meglátása szerint Brassó az USR-PLUS szövetség egyik kiemelkedően fontos helyszíne lett a kampányban, és nagyon nagy volt a felhajtó, mozgósító ereje a fiatalabb generáció körében, ezért sokan elmentek szavazni. „A román pártok szavazótáborának az erős mozgósítása pedig nem kedvezett a kis létszámú magyar közösségnek.”