Iskolai konfliktusból lefejezés – ezért halt meg a francia tanár

Nyitókép: Samuel Paty, a meggyilkolt történelemtanár

A csecsen származású Abdullah Anzorov 2002-ben született Moszkvában, családjával menekültként, nyolcéves korában érkezett Franciaországba. A gyilkosság elkövetésének helyétől több mint 80 kilométerre található, normandiai Évreux-ben élt, ahol három éve telepedtek le. Anzorovnak rongálás és más kisebb súlyú ügyek miatt már volt dolga a hatóságokkal, ám

Korábbi osztálytársak, szomszédok szerint csendes, magának való fiú volt, aki szerette a küzdősportokat. Radikalizálódása az elmúlt évben mehetett végbe. Júniusban Twitter-fiókot nyitott, az elmúlt hetekben több mint 400 bejegyzést közölt, főképp idézeteket a Koránból, bemutatkozásában pedig kikötötte: nőktől nem fogad privát üzeneteket. Nagybátyja állítja: ha észlelték volna a fiú iszlamista elköteleződését, mindent megtettek volna, hogy megakadályozzák a tragédiát.

A történelem- és földrajztanár Samuel Paty a lyoni egyetemen végzett a kilencvenes évek elején, évfolyamtársai „ragyogó hallgatóként” és „nagyon jó tanárként” emlékeznek vissza rá, aki mindig a párbeszédet kereste, s nem kívánta öncélúan sokkolni tanítványait. Diákjai arról beszélnek, Paty humoros és kedves tanár volt, aki még a kevésbé szorgalmas tanulók figyelmét is felkeltette. Órái viszonylag laza hangulatban teltek, Paty azonban fegyelmet is tudott tartani, a nehézségekkel küzdő tanulók szüleinek pedig rendszeresen beszámolt gyermekük javuló vagy rosszabbodó teljesítményéről.

ilyenkor azonban sohasem foglalt állást.

Paty a 2015. januári terrortámadások óta a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúráit az általa tartott etikaóra keretében, a véleményszabadságról és annak határairól értekezve minden évfolyamnak megmutatta, előtte azonban mindig – így a legutóbbi alkalommal, október 5-én is – lehetővé tette, hogy aki szeretné, elhagyja az osztálytermet.

Samuel Paty a Conflans-Sainte-Honorine nevű álmos kisvárosban tanított – egy lakos a Libération-nak arról beszél, élnek itt is kisebbségiek, de nincsenek nagy balhék, a helyiek biztonságban érzik magukat. Mások már borúsabban látják a helyzetet, egy, a Figaro által megszólaltatott nyugdíjas kijelenti, „rasszistává” vált, a fiatalok ugyanis tiszteletlenek, sértegetik az időseket. Egy általános iskola tanárnője szerint bár a város általában nyugodt, él azonban vagy tíz keményen vallásos család a településen, akik problémákat okoznak, s akikkel „nagyon óvatosan” lehet csak kommunikálni. Az egyik ilyen család feje Brahim Chnina, aki ténylegesen elindította a Paty lefejezéséhez vezető eseménysort.

Növekvő feszültség

A conflans-i iskola egyes muszlim diákjai úgy érezték, hogy a Charlie Hebdo-karikatúrákkal foglalkozó órán diszkrimináció áldozatául estek, s egyenesen

Szüleik rasszistának nevezték Patyt, Chnina pedig – noha lánya nem is vett részt az inkriminált órán – október 7-től kezdve a közösségi oldalakon hangolta ismerőseit a „blaszfémiát” elkövető Paty ellen, s az „iszlamofób klíma” miatt háborgott. Aznap „pornográf felvételek terjesztése” miatt feljelentést is tett a rendőrségen, ahol a kihallgatás során lánya kijelentette: a karikatúrás eset nyomán két napra felfüggesztették őt. Később kiderült, hogy valójában viselkedési problémái és késései miatt kapta ezt a büntetést.

Miután az iskola vezetősége több fenyegetőző telefonhívást is kapott, az igazgató arra kérte Patyt, hogy diákjaival beszéljék át újra az esetet. Chnina viszont 8-án a francia hatóságok által szélsőséges iszlamistaként számon tartott Abdelhakim Sefrioui társaságában látogatást tett az iskolában. A 61 éves, marokkói születésű Sefrioui a conflans-i tragédia egyik kulcsszereplője. A nyolcvanas évektől hirdeti iszlamista nézeteit a párizsi régióban, alapított többek között egy palesztinpárti, anticionista szervezetet, de tüntetést is szervezett a burkaviselés szabadságáért, vagy éppen egy drancy-i imámra uszította rá híveit, aki szerinte túl közeli kapcsolatokat ápolt a zsidó közöséggel, 2006-ban pedig Dieudonné, az antiszemita kijelentései miatt páriává lett stand-up komikus elnökválasztási kampánycsapatának tagja volt.

Chnina és Sefrioui az iskolában Paty eltávolítását követelték, azt viszont elutasították, hogy találkozzanak a tanárral.

amelyben arra szólította fel nézőit, hogy lépjenek fel Patyval szemben, és írjanak a Collectif contre l’islamophobie en France-nak (Közösség a franciaországi iszlamofóbia ellen, CCIF), az oktatásügyi minisztériumnak, illetve az elnöki hivatalnak.

Brahim Chnina Patyt támadó videója

Ezt követte 12-én Sefrioui ugyancsak Patyt kipécéző és Emmanuel Macront az iszlámok elleni gyűlölet szításával vádoló videója, ami még hathatósabban terjesztette iszlamista körökben a conflans-i eset hírét. Ezeket a videókat Anzorov is megosztotta a közösségi médiában. S bár szülőszervezetek korán felfigyeltek a Paty ellen hergelő felvételekre, és az illetéseket is figyelmeztették, a közösségi oldalakon tovább dúltak az indulatok – még Paty lakcímét, telefoncímét is kiposztolták.

Aznap a rendőrök kihallgatták a tanárt, aki kategorikusan tagadta, hogy távozásra utasította volna a muszlim tanulókat, s rágalmazásért feljelentést tett Chnina ellen. Egy diák a Huffington Postnak meséli el, hogy Paty az ügy kipattanása után meglehetősen rosszkedvűnek mutatkozott az iskolában, miközben

Egy 12-én kelt rendőrségi feljegyzés mindenesetre arról számolt be, hogy az iskola vezetősége és a családok közötti kommunikáció „láthatóan” segített mérsékelni a feszültséget, amit főképp Brahim Chnina keltett annak érdekében, hogy elítélhesse az iszlamofób közhangulatot.

A gyilkosság

Ilyen előzmények után érkezünk el október 16-hoz, múlt hét péntekhez. Abdullah Anzorov délután két késsel és egy Airsoft-fegyverrel felszerelkezve érkezett a conflans-i iskola elé. A Le Monde információi szerint

ezt a pénzt használta ösztönzőként arra, hogy a diákokból információkat csaljon ki Patyval kapcsolatban. A lap rámutat: valószínűsíthető, hogy egy 15 éves fiút azért vettek a gyilkosság után őrizetbe, mert ő segített Anzorovnak beazonosítani az áldozatot, ám az nem egyértelmű, tisztában volt-e a csecsen fiatal érdeklődésének okával.

Samuel Paty az utolsó óráján kellemes őszi szünetet kívánt diákjainak, majd hazaindult. Anzorov az iskolától nem messze, az utcán megkéselte, majd lefejezte. A csecsen fiatal fényképet is készített Paty levágott fejéről, ezt pedig a következő szöveg kíséretében feltöltötte a Twitterre:

A rendőrség 5 óra körül fedezte fel az utcán heverő holttestet, a szomszédos településen pedig csakhamar rátaláltak az elkövetőre, aki „Allah akbar!”-t kiáltva Airsoft-fegyverével támadt rájuk, majd miután leterítették, utolsó erőfeszítésével kését lóbálva esett volna nekik – kilenc golyó oltotta ki végül életét.

A gyilkossággal kapcsolatban eddig tizenöt embert vettek őrizetbe, köztük Anzorov családjának négy tagját, Sefriouit és Brahim Chninát. Utóbbiról az is kiderült, hogy féltestvére 2014-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz. A hírek szerint őrizetbe vettek egy terrorcselekményért már korábban elítélt személyt is, aki kapcsolatban állhatott Samuel Paty gyilkosával.

A köztársaság ellenségei

Még aznap este a gyilkosság helyszínére érkezett Emmanuel Macron, Jean Castex kormányfő és több miniszter. „A tanáraival szolidaritást vállalva az állam a lehető leghatározottabban fog reagálni, hogy a köztársaság és annak polgárai szabadon élhessenek” – ígérte. Az elnök egyébként éppen néhány hete jelentette be, hogy

Új törvényjavaslata értelmében az önkormányzatok többletjogosítványokat, az iskolák többletforrásokat kapnának a szélsőségesek visszaszorítására, emellett szorosabb ellenőrzés alá vonnák a mecseteket.

Gérald Darmanin belügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy az állami szervek még a héten 51 iszlamista szervezethez látogatnak el, javaslatára pedig többet közülük feloszlat majd a minisztertanács. A feloszlatás előtt álló szervezetek közé tartozik a CCIF is, amit – mint föntebb írtuk – Chnina Samuel Paty órája kapcsán értesíteni sürgetett.

A „jogvédő” szervezet 2003-ban alakult az „iszlamofóbia elleni küzdelem” céljából. Szakértők rámutatnak, hogy elég rugalmasan kezelik ezt a fogalmat, valójában az iszlámot érő bárminemű kritika ellen hangosan, harciasan tiltakoznak, az iszlamofóbiával kapcsolatos éves statisztikáikba pedig még a szélsőséges imámok Franciaországból való kiutasítását is beveszik – arról nem is beszélve, hogy

Darmanin úgy véli, hogy a CCIF a „köztársaság ellensége”. Hangsúlyozta: bár a szervezet állami forrásokhoz is jut, legfontosabb feladatának azt tartja, hogy bizonyítsa a francia állam intézményes iszlamofóbiáját. Hozzátette azt is, hogy a CCIF-nek „nyilvánvalóan” szerepe volt a Paty halálához vezető indulatok szításában.

Hétfő délután érkezett a hír: őrizetbe vették az Ummah Charity nevű „humanitárius” szervezet vezetőjét, aki a Twitteren pénzgyűjtést indított Brahnim Chnina számára.

a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaországot is – bár a párt vezetői éles hangon ítélték el a tanárgyilkosságot és a vallási fanatizmust, a (többek között a volt szocialista miniszterelnök, Manuel Valls vagy éppen Hollande belügyminisztere, Bertrand Cazeneuve által megfogalmazott) kritikák szerint az elmúlt években összejátszottak az iszlamistákkal. Így például 2019-ben az Engedetlen Franciaország politikusai felvonultak azon az iszlamofóbia elleni, allahakbarozástól hangos meneten, amelynek a CCIF volt az egyik szervezője, és amin megjelent a francia szekularizmus több prominens bírálója.

Kiábrándult tanárok

Vasárnap a francia városok utcáin ezrek emlékeztek meg Samuel Patyra. A jobboldalról azonban többen jelezték, nem látják értelmét ezeknek a már szinte rítussá vált megemlékezéseknek, ezért nem vesznek részt rajtuk. Robert Ménard, Béziers polgármestere így nyilatkozott: „Mi kéne még ahhoz, hogy végre szembenézzünk a valósággal? (…) Harcban állunk velünk, és ne mondják, hogy egy jelentéktelen kisebbséget alkotnak” – utalt arra a nemrégiben közölt, a Mandiner által is ismertetett felmérésre, amely szerint a 25 év alatti muszlim fiatalok 74 százaléka fontosabbnak tartja vallását, mint a köztársaság alapértékeit. Bruno Retailleau republikánus szenátor szerint

Az Yvelines megyei önkormányzat bejelentette: a conflans-i iskolát új nevet kaphat, mégpedig a meggyilkolt tanárét. A szép gesztusok és a kormányzat fogadkozások dacára azonban senki nem tudja a választ arra a kérdésre, amit Paty meggyilkolása nyomán sokakban megfogalmazódott: a muszlim kisebbség erőszakos és türelmetlen megnyilvánulásaival szemben mennyi bátorság várható el egy egyszerű tanártól?

A Figaro két zűrös környéken dolgozó tanárt faggatott ki tapasztalataikról. Az yvelines-i Jeanne elmondja: több éve nem tanítja már a Koránt, noha az benne van a tantervben. Fundamentalista muszlim nevelésben részesült

s felülírja a törvényeket és a tudományos szövegeket is. A tanulók olykor szülőországuk zászlajával jönnek az órára, és szidják a zsidókat – meséli. Egy nîmes-i kollégiája azt az esetet idézi fel, amikor egy diák az óra kellős közepén „Allah akbar”-t skandált – a tanár az igazgatónővel közölte, hogy szeretne beszél a gyerek szüleivel, ám az lebeszélte őt erről, mondván, nagy problémákat zúdítana a nyakába. A Közel-Keletről szóló óráin minden szót alaposan megválogat, egyetlen rossz mondattal elszabadíthatja ugyanis a fiatalok és szüleik dühét.

A lap egy másik cikkéből azt is megtudhatjuk, hogyan fogadták a conflans-i iskola muszlim diákjai a tanár lefejezését. Egy lány, akit tanított Paty, arról beszél, hogy a tanárnak „rasszista híre volt”, s hogy megsértette Mohamedet, hozzátéve: „egy karikatúráért meghalni azért őrültség”. Egy másik lány azt kérdezte a Figaro riporterétől, szeretné-e megtekinteni a halott Patyt, a kép fent van ugyanis Twitteren – majd érzelemmentes arccal meg is mutatta telefonján volt tanára levágott fejét.

(Képek: MTI Fotóbank)