Törökországban a kormánypárt szóvivője, Omer Celik azt írta Twitter-oldalán, hogy Ankara „vehemensen elítéli az Azerbajdzsán elleni örmény támadást”. A török álláspont szerint „örmény provokáció” történt, és „Örményország veszélyezteti a regionális békét”. A török elnök szóvivője is elítélte Örményországot, amiért „polgári célpontokra támadt, és ezzel megsértette a tűzszünetet”.
Ferenc pápa is megszólalt a konfliktussal kapcsolatban. Az egyházfő aggasztónak nevezte a Kaukázus térségében zajló fegyveres harcokról érkező híreket. Egyperces néma imára kérte a Szent Péter téren álló hívőket a béke érdekében. Felszólította a szemben álló feleket, hogy a jó szándék és a testvériség vezesse cselekedeteiket. „A problémákat nem erőszakkal és fegyverekkel, hanem a párbeszéd és a tárgyalás eszközeivel oldják meg” – kérte. Ferenc pápa az örmény és az azerbajdzsáni haderő között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban kirobbant harcokra utalt. A Szentszék bejelentése szerint a katolikus egyházfő vasárnap a Vatikánban fogadta II. Karekint, a mintegy kilencmillió hívőt számláló örmény apostoli egyház katholikoszát és legfőbb pátriárkáját.
A két, egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, vagyis elszakadását Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett föl a szeparatisták ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, a térség azóta is alacsony intenzitású fegyveres konfliktus színtere. Júliusban a szinte mindennapos határmenti villongásoknál komolyabb összecsapás tört ki Hegyi-Karabahtól északnyugatra, az azeri-örmény határ térségében. A felek akkor is egymást okolták a konfliktus elmérgesedéséért.