Örményország rendkívüli állapotot hirdetett, teljes mozgósítást rendelt el

2020. szeptember 27. 14:09

Kihirdették a rendkívüli állapotot, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el, miután összecsapás volt az örmény és azerbajdzsáni haderő között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban.

2020. szeptember 27. 14:09
null

Kihirdették a rendkívüli állapotot, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el vasárnap Örményországban, miután összecsapás volt az örmény és azerbajdzsáni haderő között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban – jelentette be Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök.

Óriásira nőtt a feszültség Örményország és Azerbajdzsán között

Óriásira nőtt a feszültség Örményország és Azerbajdzsán között vasárnap délelőtt, miután Jereván közlése szerint az azeri erők nehéztüzérséggel támadtak célpontokat Hegyi-Karabah területén. Azeri közlés szerint akciójuk ellencsapás volt, válasz arra, hogy az örmény támogatást élvező erők azeri célpontokat támadtak a régióban. A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy a régió székhelyén, Sztepanakertben és a környező falvakban is lövedékek csapódtak be, több ház is megrongálódott, és sebesültek is vannak.

Fotó: Az azerbajdzsáni elnöki hivatal által 2020. szeptember 27-én közreadott képen Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök a néphez szól Bakuban. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium közleménye szerint az ország hadserege ellenoffenzívát indított, hogy véget vessen az örmény haderő műveleteinek Hegyi-Karabahban. Örményország és Azerbajdzsán régóta hadban áll az utóbbitól elszakadt, túlnyomórészt örmények lakta régió hovatartozása miatt. (MTI/ AP/ Azerbajdzsáni elnöki hivatal sajtóhivatala)

Vasárnap reggel az örmény kormányfő közölte, hogy egy azeri támadást elhárítva az örmény haderő lelőtt két azeri katonai helikoptert, három drónt, és kilőtt három páncélozott harcjárművet. Azeri részről azt állították, hogy az általuk indított katonai akció válasz volt egy örmény támadásra.

Az EU-tagállamok nevében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke „súlyos aggodalmának” adott hangot, és felszólította a feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a katonai műveleteket, és térjenek vissza a tárgyalásokhoz. „Ez az egyedüli járható út”, az egyedüli módja annak, hogy elejét vegyék a konfliktus eszkalálódásának – írta Twitter-üzenetében a vezető uniós tisztségviselő. Hasonló felhívást tett közzé Josep Borrell, Szergej Lavrov orosz és Heiko Maas német külügyminiszter is.

 

 

Törökországban a kormánypárt szóvivője, Omer Celik azt írta Twitter-oldalán, hogy Ankara „vehemensen elítéli az Azerbajdzsán elleni örmény támadást”. A török álláspont szerint „örmény provokáció” történt, és „Örményország veszélyezteti a regionális békét”. A török elnök szóvivője is elítélte Örményországot, amiért „polgári célpontokra támadt, és ezzel megsértette a tűzszünetet”.

Ferenc pápa is megszólalt a konfliktussal kapcsolatban. Az egyházfő aggasztónak nevezte a Kaukázus térségében zajló fegyveres harcokról érkező híreket. Egyperces néma imára kérte a Szent Péter téren álló hívőket a béke érdekében. Felszólította a szemben álló feleket, hogy a jó szándék és a testvériség vezesse cselekedeteiket. „A problémákat nem erőszakkal és fegyverekkel, hanem a párbeszéd és a tárgyalás eszközeivel oldják meg” – kérte. Ferenc pápa az örmény és az azerbajdzsáni haderő között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban kirobbant harcokra utalt. A Szentszék bejelentése szerint a katolikus egyházfő vasárnap a Vatikánban fogadta II. Karekint, a mintegy kilencmillió hívőt számláló örmény apostoli egyház katholikoszát és legfőbb pátriárkáját.

A két, egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, vagyis elszakadását Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett föl a szeparatisták ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, a térség azóta is alacsony intenzitású fegyveres konfliktus színtere. Júliusban a szinte mindennapos határmenti villongásoknál komolyabb összecsapás tört ki Hegyi-Karabahtól északnyugatra, az azeri-örmény határ térségében. A felek akkor is egymást okolták a konfliktus elmérgesedéséért.

Fotó: Az örmény védelmi minisztérium által 2020. szeptember 27-én közreadott képen az örmény hadsereg azerbajdzsáni tankokra lő a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy az azeri haderő polgári célpontok ellen intézett támadást. Az örmény védelmi minisztérium közlése szerint az incidensre adott válaszul az örmény hadsereg lelőtt két azeri katonai helikoptert, és tankokat is eltaláltak. Örményország és Azerbajdzsán régóta hadban áll az utóbbitól elszakadt, túlnyomórészt örmények lakta régió hovatartozása miatt. (MTI/ AP/ Örmény védelmi minisztérium)

(MTI)

Összesen 46 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Rasdi
2020. szeptember 27. 20:36
A SZU felbomlásakor az oroszok is tanultak a nyugatiaktól. Úgy kell az új határokat megállapítani, hogy legyenek kellő ellentétek, amiket bármikor fel lehet szítani. (Ld. Ukrajna a Krímmel vagy ez a mostani.)
Akitlosz
2020. szeptember 27. 17:37
Budapesten azt szoktam bírni, hogy lelkiismeretesen rendszeresen tesztelik a légvédelmi szirénákat. De persze azt, hogy mit is kellene tenni, ha nem csak teszt lenne, ha éles lenne a helyzet már senki sem tudja. Már régen nem építenek óvóhelyeket. Már a 4-es metrót is úgy építették költségkímélési okokból, hogy alkalmatlan legyen ilyen célra. Úgyhogy hiába szirénáznának baj esetén, úgysem lenne hova biztonságba húzódnia a lakosság nagyon nagy többségének.
CsakÍr
2020. szeptember 27. 16:50
Itt a háború.
Akitlosz
2020. szeptember 27. 16:48
Bezzeg, ha EU és NATO tagok lennének, akkor mekkora béke lenne ott is!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!