Mégis mi szükség arra, hogy magyar színházak a kommunista idők lengyelellenes Spiró-darabját játsszák?
A politikai kapcsolatok amúgy is kihűltek, sőt ellenségesek. Kinek van szüksége még több gyűlölködésre? Nizalowski Attila írása.
Olha Kovalkovát elmondása szerint a rendőrök saját autójukkal szállították őt a lengyel határra.
Lengyelországba menekült szombatra virradóra Olha Kovalkova fehérorosz ellenzéki vezető, majd a lengyel kormánypalotában tartott sajtótájékoztatót, amelyen azzal indokolta hazája elhagyását, hogy kínozták és azzal fenyegették, hogy nem engedik ki a börtönből. Olha Kovalkova a fehérorosz ellenzék által létrehozott Koordinációs Tanács elnökségi tagja. Augusztus 25-én tíznapos letartóztatásba helyezték Szjarhej Dileuszkival társával együtt, és elmondása szerint most szabadult. „Szabadon vagyok, de sajnos saját országom határain túl... Mindent, ami az elmúlt napokban-hetekben történt velem, azt kínzásnak tartom. Sok fenyegetést kaptam, hogy sokáig rács mögött maradok” – hangoztatta az ellenzéki vezető Michał Dworczykkal, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetőjével együtt tartott sajtótájékoztatón.
Elmondása szerint amikor a börtönben nem érezte jól magát, nem orvosokat küldtek hozzá, hanem a rendvédelmi szervek embereit, akik azzal fenyegették meg, hogy választania kell: vagy elhagyja az országot, vagy még sokáig börtönben marad. Kovalkova szerint szombaton ugyanúgy vitték ki az országból, mint közvetlenül az augusztus 9-i elnökválasztás után Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelöltet. Elmondása szerint a rendőrök saját autójukkal szállították a fogdából egészen a lengyel határig. „Beültettek az autójukba, kapucnit és maszkot húztak a fejemre, az autó hátsó ülésére ültettek, és kihoztak a börtönből. Nem tudtam, hova utazunk. Később kiderült, hogy a Bruzgi határátkelőre szállítottak” – írta le a történteket Kovalkova. „Ez rossz gyakorlattá válik, mert nem engedik vissza azokat, akik távoztak.
A hatalom nem teheti ki az ajtón az egész fehérorosz népet.
Ez lehetetlen” – hangoztatta az ellenzéki vezető. Leszögezte, hogy ő nem akarta elhagyni az országot, és folytatni fogja a politikai tevékenységet.
Michał Dworczyk közölte, hogy a lengyel hatóságok segítséget fognak nyújtani minden fehérorosz polgárnak, akit világlátása vagy meggyőződése miatt üldöznek. „Követeljük a fehérorosz hatóságoktól, hogy vessenek véget a politikai elnyomásnak. Tiltakozunk a polgári társadalom, kiváltképpen a Koordinációs Központ képviselői elleni mindenfajta elnyomás ellen. Azt akarjuk, hogy Fehéroroszország szabad, és szuverén ország legyen, ahol mindenki következmények nélkül kifejezheti véleményét” – szögezte la a varsói politikus.
A fehérorosz határvédelmi szervek Telegram-csatornájukon közben arról tájékoztattak, hogy Kovalkova szombaton hajnali két órakor gyalogszerrel érkezett a Bruzgi határátkelőre, majd kelt át a lengyel határon, ahol megvárta a fehéroroszországi Hrodna (Grodno) és Varsó között menetrendszerűen közlekedő buszt, és felszállt rá.
Közben hírügynökségek arról tudósítottak, hogy Minszkben ismét tüntetett szombaton néhány ezer ember a Függetlenség terén, de a délutáni órákra a tömeg nagyrészt szétszéledt, mintegy kétezren maradtak ott, a helyszínre vezényelt rendőrök pedig hangosbeszélőből távozásra szólították őket. A TASZSZ helyszíni tudósításában arról számolt be, hogy nőkből álló tiltakozó menet is érkezett a térre. A nők táncoltak, kezükben virágot tartottak, transzparenseiken pedig elítélték a rendvédelmi szervek által alkalmazott erőszakot, és új elnökválasztást kiírását követelték. A téren lévő rohamrendőrök nem engedték a tiltakozókat a kormánypalota közelébe.
Fehéroroszországban augusztus 9-én tartottak elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök győzött a voksok mintegy 80 százalékának megszerzésével, és így hatodszor lett államfő. A második helyre befutó Szvjatlana Cihanouszkaja magát tartja az augusztus 9-i elnökválasztás győztesének, bár a hivatalos adatok szerint a szavazatoknak csupán 10,12 százalékát kapta meg. Az eredmények ismertetését követően azonnal tömeges tüntetések kezdődtek országszerte, amelyek később heves összetűzésekbe csaptak át. A hatóságok erőszakosan léptek fel a tiltakozókkal szemben, sokakat őrizetbe vettek.
(MTI)