Idén is megrendezi kibervédelmi konferenciáját a CYBERSEC, amelynek célja, hogy valós és aktuális problémafelvetéseket tárgyaljon a kibervédelem területén. Egyre égetőbb szükség van az ilyen és ehhez hasonló eseményekre: egy düsseldorfi kórházat ért kibertámadás bizonyítja a legjobban, amelynek következtében egy páciens elhunyt.
Idén szeptember 28-a és 30-a között kerül megrendezésre a CYBERSEC-konferencia immáron hatodik alkalommal, ami Európa egyik legnagyobb horderejű konferencia-sorozata Európában. A 2015-ben startolt projekt mintegy agora-szerűen biztosít fórumot arra, hogy a szakma jeles képviselői osszák meg egymás között a tapasztalataikat és ötleteiket a kibervédelem területén.
Ahogy az a CYBERSEC közleményéből is kiderül, erre azért is van óriási szükség, mert az internet robbanásszerű fejlődésének lehetünk szemtanúi. Többek között épp ezért van szükség az ilyen és ehhez hasonló konferenciákra, ugyanis
fontos, hogy ne csak szemlélői, hanem alakítói is lehessünk a folyamatoknak
– így lehet ugyanis legalábbis megpróbálni felvenni a kezdeményező szerepet a kibertér alakítása területén.
Ez egyébként az Észtországnak úgy tűnik, mintha sikerült volna. Mint ismeretes, 2007-ben zajlott le a világtörténelem tulajdonképpeni legelső kiberháborúja, amelynek akkor az észtek voltak a kárvallottjai. Ennek apropójául egy szovjet emlékmű eltávolítása szolgált, amelynek kapcsán azonnal zavargások törtek ki, makroszinten pedig Észtország és Oroszország között is diplomáciai küzdelem vette kezdetét.
Csakhogy az agresszió nemcsak az utcákon dúlt, de immáron a kibertérben is. Különféle észt hivatalok, pénzügyi intézmények, kommunikációs társaságok, sőt, maga az észt parlament is úgy nevezett túlterheléses támadások (Distributed Denial-of-Service; DDoS) áldozatává vált (a DDoS tulajdonképpen egyfajta „adatforgalom-löket”, amelynek hatására weboldalak és webalapú alkalmazások válhatnak elérhetetlenné).
Noha a támadás természetéből adódóan közel lehetetlen beazonosítani, hogy pontosan honnan érkezik egy ilyen támadás, az összehangoltság és a nagyságrendek miatt nem volt nehéz arra következtetni, hogy a dolog hátterében az oroszok álltak – Oroszország természetesen tagadta a vádakat.
Azóta
az észtek következetes építkezésbe kezdtek a kibervédelem területén, a Nyugat tulajdonképpeni mintaállamává emelve az országot ezen a téren.
Észtországban például, ahol az internet-hozzáférés alanyi jogon jár mindenkinek, az összes lényeges közszolgáltatás elérhető elektronikus úton, és az adatvédelmet fejlett felhőalapú kibervédelmi eszközök biztosítják.
A legutóbbi konferencián – elismerendő a fenti eredményeket – Kersti Kaljulaid észt elnök is a díjat vehetett át, amit a kiberbiztonság ösztönzése kapcsán elért eredményei miatt érdemelt ki. „Egyik ország sem képes önmagában garantálni hazája kiberbiztonságát” – hangzott el ekkor.
Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy részben az észt események kapcsán látott napvilágot a NATO kibervédelmi kézikönyve (Tallinn Manual és a Tallinn Manual 2.0), ami arra tesz kísérletet, hogy jogi kereteket adjon az informatikai hadviselésnek. A dokumentumot a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja adta ki a Nemzetközi Vöröskereszt és az USA kibervédelmi parancsnokságának közreműködésével.
A kézikönyv célja, hogy a meglévő hadviselési kategóriákat (például a genfi egyezmények alapján) a kibertérre értelmezve közölje.
Így tehát a kézikönyv – hasonlóan a hagyományos hadviseléshez – megkülönböztetett védelemben részesíti a civil célpontokat (kórházak, erőművek, stb.), azt üzenve, hogy a kiberhadviselés is a nemzetközi jog által szabályozott katonai agressziónak minősül. Ez pedig nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a kibertérben tanúsított agresszió akár hagyományos fegyverekkel is megtorolható.
Belátható tehát, hogy a probléma valós és nagyon is aktuális – annál is inkább, hogy az esemény honlapján publikált legfrissebb közlemények között szerepel, hogy
idén szeptember közepén kibertámadás áldozatává vált egy düsseldorfi kórházban lábadozó hölgy.
Habár sci-fibe illő történet, mégis valós: zsarolóvírus támadta meg ugyanis a kórház rendszereit, amelynek következtében az intézmény 30 szervere állt le. Ennek következtében a kórház arra kényszerült, hogy betegeit más intézményekbe irányítsa át – a kritikus állapotban lévő páciens pedig már nem élte túl a több mint 30 kilométerre lévő wuppertali kórházba történő átszállítást. A CYBERSEC szerint a hölgy halálát a kibertámadás következtében okozott késlekedés okozta.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Dmitrij Medvegyev szerint az EU a NATO-nál is ellenségesebb katonai szövetséggé alakulhat át.
Németországban remélik, hogy sikerül meggyőzni Washingtont.
A lengyel miniszterelnök Putyin „álomforgatókönyvébe” keverte bele a magyarokat, nem maradt válasz nélkül.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Az amerikai tisztviselők és a NATO diplomaták szerint az amerikai elnök csak fenyegetőzik.
A háttérben készülő döntés következményei beláthatatlanok lehetnek.
„Vlagyimir Putyin kompromisszumkészsége most nem azon a szinten van, mint két-három hónappal ezelőtt” – mondta Bendarzsevszkij Anton.
Ahogy az ötgyerekes énekes, dalszerző Oláh Gergő életútja szintén példát mutathat sokaknak. A TV2 új dokurealityje, A mi történetünk harmadik epizódja róluk is mesél.
