A felmérés azt is kimutatta, hogy a román nyelv jelentős frusztrációk tárgya sokak számára. A válaszolók 22 százaléka szorong, ha románul kell beszélnie, és csupán 53 százalék azok aránya, akikre ez egyáltalán nem jellemző.
Román oktatási rendszer
Amint Kiss Tamás kitért rá: a felmérés azt mutatta, hogy az erdélyi magyaroknak lesújtó véleményük van általában a román oktatási rendszerről, a magyar nyelvű oktatást viszont lényegesen pozitívabban értékelik. Hozzátette: míg a politikai elitben elterjedt az a nézet, hogy a magyar nyelvű oktatás színvonala lemaradt a román nyelvűtől, ezt a nézetet a számok nem igazolják. A magyar diákok érettségi vizsgákon elért átlagát csupán a román nyelv és irodalomból elért osztályzat tolja az országos átlag alá, sőt a magyar nyelven tanulók a nemzetközi (PISA) méréseken jobban teljesítenek az országos átlagnál.
Kiss Tamás elmondta: a felnőttkorú magyarok 67 százaléka érzi diszkriminatívnak, míg 28 százaléka igazságosnak, hogy a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán ugyanazokat a feltételeket támasztják a magyar anyanyelvű és magyar iskolában végzett diákokkal szemben, amit a román anyanyelvűekkel szemben. A szociológus kitért arra, hogy a román érettségi nyilvánvalóan diszkriminatív voltát az erdélyi magyar politikai elit egyáltalán nem tematizálja.
A válaszadók kétharmada szerint a jelenlegi romániai oktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a gyermekek megtanuljanak románul. Mintegy 40 százalékuk szerint a román nyelvtudás megszerzése érdekében az is elfogadható lenne, hogy bizonyos tárgyakat románul tanuljanak.