A kapcsolat rendezése mindkét fél számára fontos, csak így tudják ugyanis folytatni a megkezdett uniós integrációt.
Jelentős előrehaladást sikerült elérni a szerb-koszovói háború idején eltűntek és a lakhelyüket elhagyni kényszerültek ügyében – jelentette ki Miroslav Lajcák, a szerb-koszovói párbeszédért felelős uniós különmegbízott az Aleksandar Vucic szerb elnök és Abdullah Hoti koszovói kormányfő közötti megbeszélést követően hétfőn.
A felek kiemelt fontosságot tulajdonítanak az uniós integrációnak
Lajcák közleményében hangsúlyozta, az „intenzív, és nem mindig könnyű” tárgyalások során a felek eszmecserét folytattak a kisebbségi közösségekre vonatkozó, jogilag kötelező erejű, átfogó megállapodásról, valamint a kölcsönös pénzügyi követelések rendezéséről is.
Ez volt az első információcsere, amely lehetővé tette, hogy a két ország vezetője meghatározza a két témának szentelt következő találkozó kulcsfontosságú lépéseit – tájékoztatatott. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell meghívására a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése érdekében tartott brüsszeli megbeszélést a különmegbízott előremutatónak nevezte. Rámutatott annak jelentőségére, hogy a felek nyilatkozatban rögzítették: kiemelt fontosságot tulajdonítanak az uniós integrációnak és a brüsszeli vezetésű párbeszéd folytatásának. Ez az egyértelmű elkötelezettség és a prioritások megértése elengedhetetlen a saját európai útjukon való előrehaladáshoz – tette hozzá.
Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja Koszovót
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Ezt az álláspontot néhány uniós tagország is támogatja. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és a Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára fontos, csak így tudják ugyanis folytatni a megkezdett uniós integrációt.
A két ország vezetője legutóbb csütörtökön és pénteken folytatott tárgyalásokat, amelyeknek a washingtoni Fehér Ház adott otthont. A megbeszélésen Vucic és Hoti a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendezésében állapodott meg.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Meghiúsított szabotázsakció a magyar határ közelében: a kormány súlyos fenyegetésről beszél, az ellenzéki narratíva szerint megrendezett akcióról lehet szó.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
Azt a vezetéket támadták volna, amely Magyarország biztonságos földgázellátását garantálja.
Két táska robbanószert találtak, emberi életek forogtak kockán, Magyarország lenullázása és Orbán Viktor megbuktatása lehetett a cél.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
A Budaházy testvérek mellett a kormány melletti kiállást szorgalmazza Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, Borbály Zsolt Attila író, de a Fidesz mellett tette le a voksát Bogár László közgazdász, Sneider Tamás és Rig Lajos egykori jobbikos is.
A TV2 dokurealityje, A mi történetünk negyedik adásából kiderül, hogyan tudta termőre fordítani a gyerekkori traumáit a mára kétdiplomás Kecskés Evelin, és a ceglédi gazdálkodócsalád, Siposék egy napjába is bepillanthatunk.
