Szerb politikus is részt vett a Vihar hadművelet megemlékezésén

Az 1995 nyarán végrehajtott, Vihar fedőnevű hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint, és ezzel lehetővé vált a horvát honvédő háború lezárása. A horvátok számára az évforduló az egyik legnagyobb nemzeti ünnep, míg a szerbek a háború szégyenteljes pillanatának és etnikai tisztogatásnak tartják a szerbek elűzését. A megemlékezés ezért minden évben feszültséget kelt a két fél között, és korábban soha egyetlen szerb politikus sem jelent meg az ez alkalomból szervezett ünnepségen. Andrej Plenkovic miniszterelnök Kninben közölte: Horvátország - nemzetiségtől függetlenül – minden ártatlan civil áldozatot sajnál, és szomorúan gondol azokra a százezrekre, akiknek el kellett hagyniuk otthonaikat, ahogyan gyászolja a horvát fél által elkövetett háborús bűnök áldozatait is.

Korábban Aleksandar Vucic szerb államfő és más politikusok is bírálták Boris Milosevic döntését, véleményük szerint ugyanis egyetlen szerbnek sincs keresnivalója a horvátok ünneplésén, míg Andrej Plenkovic szerint a szerb-horvát megbékélés fontos szimbóluma lehet a szerb nemzetiségű politikus jelenléte. Boris Milosevic szerint itt az ideje, hogy a horvát társadalom is elfogadja, hogy a szerbeknek is voltak áldozataik a háborúban.

A szerbek kedd este emlékeztek meg a horvát területet visszafoglaló hadművelet szerb áldozatairól a Szerbiát Bosznia-Hercegovinával a Száva folyó felett összekötő hídon, Racsánál (Sremska Raca), ott, ahol a Horvátországból menekülő szerbek Szerbiába érkeztek. A racsai híd még nem készült el teljesen, átadását követően emlékparkot is létesítenek a Vihar hadművelet elől menekülő szerbek tiszteletére.

A múlt nem szoríthatja háttérbe a jövőt

Nem szabad megengedni, hogy a múlt háttérbe szorítsa a közös jövőt, szomszédos országokként a legjobb kapcsolatokra kell törekednie Horvátországnak és Szerbiának – hangsúlyozta Zorana Mihajlovic szerb kormányfőhelyettes az emléknap alkalmából. A huszonöt évvel ezelőtti Vihar hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, aki 84 óra alatt ellenőrzése alá vont 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült.

Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni elmarasztaló ítéletet. A két parancsnokot a katonáik által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították bíróság elé.

(MTI)