Megnyíltak a szavazóhelyiségek a vasárnapi elnökválasztáson Fehéroroszországban, a választás fő esélyese a mandátumért hatodszor induló hivatalban lévő elnök, Aljakszandr Lukasenka.
Megnyíltak a szavazóhelyiségek a vasárnapi elnökválasztáson Fehéroroszországban, a választás fő esélyese a mandátumért hatodszor induló hivatalban lévő elnök, Aljakszandr Lukasenka. Nem hivatalos közvélemény-kutatások szerint mindazonáltal megszorongathatja őt egy politikusi tapasztalat nélküli ellenzéki női jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja. A vasárnapi szavazás helyi idő szerint reggel nyolckor (közép-európai idő szerint 7 óra) kezdődött, a szavazóhelyiségek este nyolc óráig tartanak nyitva, ezután teszik közzé az exit poll eredményeket.
Az elnökválasztás előtt keddtől négy napig előzetes választást is tartottak, amelyen a központi választási bizottság vasárnap reggeli közlése szerint a választásra jogosultak 41,7 százaléka adta le voksát. Összesen 6,8 millió választópolgár regisztrált az elnökválasztásra a 9 és fél milliós országban. A választáson öt jelölt indul, de némi esélye Lukasenkával szemben csak Szvjatlana Cihanouszkajának, a fogva tartott ellenzéki Szjarhej Cihanouszki vlogger feleségének van. Félhivatalos kutatások szerint Lukasenka népszerűsége 25-35 százalék között mozog, míg Cihanouszkaja népszerűsége a biztos választók körében valamivel több mint 35 százalékos. Elemzők szerint a koronavírus-járvány elhibázott kezelése ingatta meg Lukasenka hagyományos szavazóbázisát.
Az elnökválasztás akkor érvényes, ha a regisztrált választók több mint 50 százaléka részt vesz rajta, és az a jelölt lesz a nyertes, aki a résztvevők több mint felének szavazatát megszerzi. Az előző, 2015-ös elnökválasztás előzetes szavazásán a választók 36,05 százaléka szavazott, a teljes választási részvétel 87,22 százalék volt. Lukasenkára a résztvevők 83,5 százaléka voksolt. A választásokon megfigyelőként az EBESZ nem vész részt, jelen lesznek viszont a szovjet utódállamok nagyobb részét tömörítő Független Államok Közössége parlamenti közgyűlésének megfigyelői.
Fotó: A tiltakozást jelképező fehér szalaggal a csuklójukon tartanak autós flashmobot tüntetők Minszkben 2020. augusztus 7-én, két nappal a fehéroroszországi elnökválasztás előtt. A 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt. Az elnökválasztás előtt Lukasenka legfőbb riválisai közül az egyiket bebörtönözték, a másik külföldre menekült, a választási bizottság csak öt elnökjelölt indulását engedélyezte. (MTI/ EPA/ Taccjana Zenkovics)
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Pedig csak egy kézenfekvő kérdést tettek fel neki.
Juhász Imre ezekben konkrét intézkedésekre szólított fel, amelyek az inkriminált büntető törvénykönyvi tényállás hatályon kívül helyezését célozzák.
Lesz itt elnökválasztás, de még népszavazás is.
Az ukrán állampolgárok egy népszavazáson dönthetnének a a következő elnök személyéről és a békeszerződés elfogadásáról.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
