A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint a belga szövetségi kormány válságkezelési kommunikációja nehézkes és egyre szélesebb társadalmi támogatottság körvonalazódik egy új koalíció mögött.
Százezer lakosra négy-öt tucat új beteg jut naponta Brüsszelben, ahol az idei nyáron elmarad a szokásos turistatömeg. A szigorodó maszkviselési szabályok miatt a belvárosnak gyakorlatilag már nincs olyan területe, ahol ne lenne kötelező az arc eltakarása.
Európai gócpont
Az ürességtől kongó fővárost csak az optimistábbak magyarázzák a nemzetközi intézményekben beállt, augusztusi nyári szünettel. Amint azt az európai járványügyi ügynökség adataiból pár hete már sejteni lehet: a több mint kilencezer koronavírusos elhunytat számláló, pedig mindössze 11 milliós Belgiumban ismét rémisztő méreteket ölt a fertőzöttek száma. Pusztán az elmúlt két hét adatait nézve, az országban napi több mint ötszáz új megbetegedést regisztrálnak, ezzel – arányaiban – Románia és Spanyolország után a kontinensen itt a legnagyobb most a baj. Brüsszelben, riportunk helyszínén nap mint nap százezer lakosra négy-öt tucat új beteg jut – ez 148 százalékos növekedést jelent az augusztus elején tapasztaltakhoz képest. A kórházi felvételek száma szintén nő, a hónap első hetében átlagosan napi hárman haltak bele a vírus szövődményeibe.
Flamand–vallon ellentét
Újabb fertőzési hullámról is nehézkes beszélni a földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetve közösségekre szabdalt Benelux állam esetében. A flamand járványügyi hatóság szerint ugyanis már javában tart a második szakasz, miközben a vallonok fővirológusa szerint erről szó sincs. A szövetségi kormánynak ezen törésvonalak mentén kellene kezelnie a vírushelyzetet, miközben keresik Sophie Wilmès rendkívüli mandátummal felhatalmazott miniszterelnök utódját. – Most olyan kormánykoalíció kialakításán dolgoznak, amely két-három évig lenne hatalmon, és a következő szövetségi parlamenti választásokat 2024 helyett egy évvel korábban tartanák.
A cél, hogy a rövidített kormányprogram szinte kizárólag a járvány gazdasági-társadalmi következményeire összpontosítson. Az sem hátrány, hogy rövidebb mandátummal könnyebb eladni a választóknak egy valószínűleg vallon szocialista, illetve flamand nacionalista pártokból álló koalíciót – mondta a Magyar Nemzetnek Lisa Meurey belga történész. A szakember rámutatott: a brüsszeli szövetségi kormány nehézkes válságkezelési kommunikációja miatt – az újabb választások kiírása helyett – egyre többen sorakoznak fel egy új koalíció mögött.
Fotó: Flamand oroszlán öleli át a vallon kakast egy óriási belga zászlón az új belga kormány megalakítását sürgető tüntetésen Brüsszelben 2011. január 23-án, több mint 200 nappal a választások után. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Elegük van a nyitott határokból és a korlátlan bevándorlásból, de most kell nagyon észnél lenni, hogy közel a jobboldali áttörés – mondta lapunknak az egyre népszerűbb Flamand Érdek párt vezetője.
A liberális politikus szerint „a holnap nem a nemzetállamoké, hanem a birodalmaké”.
Időről időre felbukkan a belga hadsereg a hírekben, és egyszer sem pozitív értelemben. A lőszerhiány például már olyan aggasztó méreteket öltött, ami az ország védelmi képességeit a nulla felé közelíti.
Sokat várnak a magyar EU-elnökségtől Brüsszelben.
Amikor az engedélyezés árulkodóbb, mint a betiltás volt – Brüsszel a NatCon konferencia kapcsán szépen bemutatta, mit gondol azoknak az alapvető emberi jogairól, akik el mernek térni a balliberális fősodortól.
Az MCC Brussels vezetője szerint a szólásszabadság már egyáltalán nem fontos a baloldali politikusoknak.
Korszakos legendát sirat a dél-amerikai futballnemzet.
