Magyar Nemzet: Nem gyógyul Belgium, Európa beteg embere

Százezer lakosra négy-öt tucat új beteg jut naponta Brüsszelben, ahol az idei nyáron elmarad a szokásos turistatömeg. A szigorodó maszkviselési szabályok miatt a belvárosnak gyakorlatilag már nincs olyan területe, ahol ne lenne kötelező az arc eltakarása.  

Európai gócpont

Az ürességtől kongó fővárost csak az optimistábbak magyarázzák a nemzetközi intézményekben beállt, augusztusi nyári szünettel. Amint azt az európai járványügyi ügynökség adataiból pár hete már sejteni lehet: a több mint kilencezer koronavírusos elhunytat számláló, pedig mindössze 11 milliós Belgiumban ismét rémisztő méreteket ölt a fertőzöttek száma. Pusztán az elmúlt két hét adatait nézve, az országban napi több mint ötszáz új megbetegedést regisztrálnak, ezzel – arányaiban – Románia és Spanyolország után a kontinensen itt a legnagyobb most a baj. Brüsszelben, riportunk helyszínén nap mint nap százezer lakosra négy-öt tucat új beteg jut – ez 148 százalékos növekedést jelent az augusztus elején tapasztaltakhoz képest. A kórházi felvételek száma szintén nő, a hónap első hetében átlagosan napi hárman haltak bele a vírus szövődményeibe.

Flamand–vallon ellentét

Újabb fertőzési hullámról is nehézkes beszélni a földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetve közösségekre szabdalt Benelux állam esetében. A flamand járványügyi hatóság szerint ugyanis már javában tart a második szakasz, miközben a vallonok fővirológusa szerint erről szó sincs. A szövetségi kormánynak ezen törésvonalak mentén kellene kezelnie a vírushelyzetet, miközben keresik Sophie Wilmès rendkívüli mandátummal felhatalmazott miniszterelnök utódját. – Most olyan kormánykoalíció kialakításán dolgoznak, amely két-három évig lenne hatalmon, és a következő szövetségi parlamenti választásokat 2024 helyett egy évvel korábban tartanák.

A cél, hogy a rövidített kormányprogram szinte kizárólag a járvány gazdasági-társadalmi következményeire összpontosítson. Az sem hátrány, hogy rövidebb mandátummal könnyebb eladni a választóknak egy valószínűleg vallon szocialista, illetve flamand nacionalista pártokból álló koalíciót – mondta a Magyar Nemzetnek Lisa Meurey belga történész. A szakember rámutatott: a brüsszeli szövetségi kormány nehézkes válságkezelési kommunikációja miatt – az újabb választások kiírása helyett – egyre többen sorakoznak fel egy új koalíció mögött.

Fotó: Flamand oroszlán öleli át a vallon kakast egy óriási belga zászlón az új belga kormány megalakítását sürgető tüntetésen Brüsszelben 2011. január 23-án, több mint 200 nappal a választások után. (MTI/EPA/Julien Warnand)