Guterres szerint kiemelten fontos, hogy a diákok visszakerüljenek az iskolapadba.
António Guterres ENSZ-főtitkár kedden figyelmeztetett, hogy nemzedéki katasztrófa alakulhat ki a koronavírus-járvány miatti iskolabezárásokból. Elmondta: július közepi adatok szerint mintegy 160 országban zártak be az iskolák, ami több mint egymilliárd diák életét érintette, miközben legalább 40 millió gyerek maradt ki az óvodából. Ehhez társul az a több mint 250 millió gyerek, aki már a járvány előtt sem járt iskolába. Eközben a fejlődő országok középiskolás diákjainak mindössze negyede sajátítja el az alapvető készségeket az oktatás során – tette hozzá videoüzenetében az ENSZ-főtitkár.
„Jelenleg egy olyan nemzedéki katasztrófával szembesülünk, amelynek következtében mérhetetlen mennyiségű emberi potenciál és évtizedek fejlődése vész kárba, miközben fokozódnak a mélyen húzódó egyenlőtlenségek” – mutatott rá Guterres, aki az ENSZ Save our Future (Mentsük meg a jövőnket!) nevű kampányának elindítását jelentette be. A tisztségviselő szerint kiemelten fontos, hogy a diákok – a megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett – visszakerüljenek az iskolapadba, ha a hatóságok megfékezték a koronavírust. „Ehhez elengedhetetlen, hogy párbeszédet folytassunk a szülőkkel, a gondviselőkkel, a tanárokkal és a fiatalokkal” – tette hozzá. A koronavírus tavaly jelent meg a közép-kínai Vuhanban, és eddig több mint 18,2 millió embert fertőzött meg. A járvány halálos áldozatainak száma meghaladja a 692 ezret a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint.
(MTI)
Újabb szakértők bevonásával fog folytatódni a munka, erről született megállapodás a világszervezet terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettesével.
A gödi Búzaszem iskolában évek óta a táskák mélyén lapulnak az okoseszközök. A tanulóknak egészen nyolcadik osztályig még odahaza sincs megengedve a használatuk. Helyette néptánc- és népzeneórákat vesznek, cserkészkednek, a fiúk még a szablyavívás fortélyait is elsajátíthatják.
Az eset szándékosságát a rendőrség egyelőre cáfolja.
Élvonalbeli szakemberektől tanul elmondása szerint Pankotai Lili, aki beszélt az iskolaváltásáról, beilleszkedési nehézségeiről és tanulmányairól is.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A brüsszeli lap szerzője próbálja megérteni miért fordult Románia lakossága a liberálisok helyett a radikális jobboldaliak felé.
Interjút adott a korábbi főpolgármester.
