Kína szankciókkal válaszol az ujgurok miatt tett amerikai lépésekre

Kína így válaszol arra, hogy az Egyesült Államok a múlt csütörtökön szankciókat rendelt el kínai vezető tisztségviselők ellen, akiket az ujgur kisebbség elnyomásával vádol. Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be az ellenintézkedést, hangsúlyozva, hogy az érintett amerikai tisztségviselők és politikusok súlyos kárt okoztak a két ország kapcsolataiban. A szóvivő Samual Brownbacket, az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadságért felelős utazó nagykövetét, Marco Rubio és Ted Cruz szenátort, valamint az amerikai kongresszus Kínával foglalkozó végrehajtó bizottságának tagjait sorolta fel a szankciók érintettjeiként. Hua hozzátette: Peking a helyzet alakulásának megfelelően további lépéseket is kész megtenni.

Washington szankciói

Washington négy kínai tisztségviselőt sújtott szankciókkal, azzal vádolva őket, hogy „közük van az emberi jogok súlyos megsértéséhez” a Kína északnyugati részén fekvő Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. Az intézkedés egyik érintettje Csen Csüen-kuo, a Kínai Kommunista Párt (KKP) Hszincsiangért felelős titkára, aki tagja a KKP 25 tagú politikai bizottságának, a Politbürónak, és Hszincsiang előtt Tibetben volt a párttitkár. Csen eddig a legmagasabb rangú kínai tisztségviselő, akire Washington szankciót rótt ki. A döntés értelmében az érintett tisztségviselőktől és családtagjaiktól megtagadják az amerikai vízumot, az Egyesült Államokban található vagyoni eszközeiket befagyasztják, valamint ettől kezdve bűncselekménynek minősül, ha bárki pénzügyi tranzakciót folytat velük az Egyesült Államokban.

Ujgurok

A csaknem 22 millió lakosú Hszincsiangban mintegy tízmillió, zömében muszlim vallású, a türk népcsoporthoz tartozó ujgur él. Jogvédő szervezetek szerint a területen csaknem egymillió muszlimot – az ujgur és kazah kisebbségek tagjait – zártak akaratuk ellenére átnevelő táborokba. Kína álláspontja szerint azonban Hszincsiangban a terrorellenes küzdelem részeként önkéntes alapú szakképzést biztosítanak mindazoknak, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus, és radikalizálódtak”. Peking tagadja azt a vádat, amely szerint a muszlimokat rossz bánásmódban részesítenék vagy bántalmaznák, és sikerként könyveli el, hogy az elmúlt több mint három évben nem történt terrortámadás Hszincsiangban.

Az AP amerikai hírügynökség június végén hozott nyilvánosságra egy oknyomozó tudósítást, amelyben egyebek mellett Adrian Zenz sinológus elemzésére hivatkozva közölte: Peking az elmúlt években több százmillió dollárt költött születésszabályozásra Hszincsiangban. A riport megjelenése után a kínai külügyminisztérium három amerikai sajtóorgánum, köztük az AP ottani képviseletét kötelezte arra – a kínai újságírókra vonatkozó amerikai korlátozok miatti ellenlépésként –, hogy hét napon belül adjon tájékoztatást a Kínában folytatott tevékenységéről.

(MTI)