Kínai történészek nézete szerint a hsziungnuk voltak a későbbi hunok – vagyis a közép-ázsiai és európai hunok – ősei.
Feltárták az egykori hsziungnu birodalom fővárosának, Lungcsengnek a maradványait Közép-Mongóliában – jelentették be a hétvégén helyi régészek.
Az ásatási munkálatokat vezető Tumur-Ochir Iderkhangai elmondása szerint több mint egy évtizednyi kutatás után sikerült megtalálni és feltárni Lungcsenget vagy más néven a Sárkányvárost. Az egykori főváros egyik épületének homlokzattöredékén ókori kínai írásjelekkel írt szöveget találtak a szakemberek, akik szerint a felirat annyit tesz: a Menny fia sanjü. (Az ókori Kína császárát a Menny Fiának tekintették, a sanjü a hsziungnu uralkodók megnevezése.)
Az Ulánbátori Állami Egyetem professzoraként dolgozó Iderkhangai szerint most először találtak Mongólia területén olyan leletet, amelyen ez a felirat szerepel. Lungcseng romjait még 2017-ben fedezték fel az Észak-Hangáj tartománybeli Ulziit kerületben, ám pénzügyi problémák miatt csak idén kezdődtek meg az ásatások. A hsziungnuk (ázsiai hunok) elnevezés az i.e. 3. század végétől az i.sz. 1. századig a Belső-Ázsia nagy részét ellenőrzés alatt tartó nomád népek szövetségére utal. A kínai császárok elsősorban a hsziungnuk távol tartása miatt kezdték meg a kínai Nagy fal építését.
A Szegedi Tudományegyetem genetikusainak kutatási eredményei alátámasztani látszanak a hun-magyar rokonságot, azaz a honfoglaló magyarok és ezen keresztül az európai hunok valószínűsíthetően hsziungnu származását is.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról” – mondja Szabados György.
Itt az orosz gyorsreakció a lépésre.
A források a hunokat nevezik hunnak és szkítának, az avarokat szkítának, hunnak és avarnak, végül a magyarokat szkítának, hunnak, türknek, ám a magyarokat nem nevezik avarnak – hangsúlyozza a kutató.
Az emberi génszerkesztés hatalmas lehetőségeket kínál a betegségek megelőzésére, ám az emberek véleménye megoszlik, különösen, ha a fizikai jellemzők, mint például a szemszín vagy az intelligencia módosításáról van szó.
A neves régész-történész Kontos Gábor hun és avar Attilákról szóló, érdekes elméletére válaszolva többek között kifejti: Attila a germán kultúrában lényegében pozitív hős, nem szörnyeteg! Első rész.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
