Donald Trump elnök csütörtökön a Twitteren úgy fogalmazott: „a kormányzat még csak fontolóra sem veszi” a támaszpontok névváltoztatását.
A republikánus többségű amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága megszavazta csütörtökön az egykori konföderációs vezetőkről elnevezett katonai támaszpontok átnevezését, az afroamerikaiakat sújtó rasszizmus ellen Egyesült Államok-szerte kibontakozott tüntetéshullám hatására. Az illetékes bizottság – szembe menve Donald Trump elnök előző este kinyilvánított álláspontjával – úgy döntött, hogy módosítja a védelmi költségvetési törvényt, és az elfogadott módosítással beiktatja a jogszabályba a konföderációs vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezésének kötelezettségét. Ennek végrehajtására a védelmi minisztériumnak (Pentagon) három év áll a rendelkezésére. A törvénymódosítás egyben arra is felkéri a Pentagont, hogy másutt – névtáblákon, hajókon, repülőgépeken – szintén cserélje le az egykori konföderációs vezetők neveit.
A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti és alatti időszakban a déli rabszolgatartó államok szövetsége volt. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, és mintegy tíz olyan katonai bázis is van, amely a polgárháború déli katonai vezetőinek nevét viseli. E történelmi személyiségeket sokan az egyesült államokbeli rabszolgaság megtestesítőinek tartják, ezért szobraik és nevük eltávolításának követelése felerősödött, amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéssorozat kezdődött az országban.
A héten Sunset Belinsky, a hadsereg szóvivője arról beszélt újságíróknak: Mark Esper védelmi miniszter és Ryan McCarthy, a szárazföldi hadseregért felelős államtitkár készen áll annak megvitatására, hogy felülvizsgálja a rabszolgatartó múlthoz kötődő elnevezéseket, köztük a katonai támaszpontok nevének megváltoztatását. Donald Trump csütörtökön a Twitteren úgy fogalmazott: „a kormányzat még csak fontolóra sem veszi” a támaszpontok névváltoztatását. Mint írta: ezek az amerikai történelmi örökség részei.
A szenátusi bizottság voksolása után Roy Blunt missouri republikánus politikus azt nyilatkozta: ha már mindenáron katonákról akarják elnevezni a támaszpontokat, akkor tessék kiválóbb katonákat találni a polgárháborús időszakból. Megjegyezte, hogy Braxton Bragg, akiről az észak-karolinai támaszpontot nevezték el, „valószínűleg a konföderációs seregek legrosszabb tábornoka volt”. Blunt olyan államot képvisel, Missourit, amely annak idején szintén a konföderáció tagja volt.
Csütörtökön este egyébként afroamerikai képviselők egy csoportja törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a kongresszus díszcsarnokából mozdítsák el a konföderációs személységek – politikusok és tábornokok – szobrait. Erre közvetlen azután került sor, hogy Nancy Pelosi házelnök levélben kérte ezt az ilyen ügyekkel foglalkozó különleges képviselőházi bizottságtól.
(MTI)
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Elon Muskot még a kisfia is elkísérte a találkozóra.
Beindult a békemisszió 2.0? Nemrég még Macronnal és Zelenszkijjel tárgyalt Trump.
Donald Trump néhány nappal ezelőtt egy posztjában előrevetítette, hogy hivatalba lépése napján új védővámot vetne ki a Mexikóból, Kanadából és Kínából érkező árukra. Mi lehet az újabb vámháború következménye? Mi várható Peking részéről?
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
