A terrorfenyegetés nem dezinformáció, Magyarország is veszélyben van
Horváth József szerint többeknek lehet az a célja, hogy Donald Trump amerikai elnöki beiktatása előtt másokat is megpróbáljanak belerángatni az orosz–ukrán háborúba.
Meglepő beszédet mondott Trianon 100. évfordulóján a szlovák miniszterelnök. Zavarba hozta vele mind a magyar kisebbséget, mind a szlovák közvéleményt: őszinte gesztus volt, vagy taktikai húzás? Követik-e tettek a szavakat? Vagy a békejobb igazából üres volt?
Igor Matovic egy héttel ezelőtti beszédében elismerte a múltbeli történelmi Magyarországot, a magyar sérelmeket, és békejobbot ajánlott a magyaroknak Szlovákia közös építésére. Ugyanezen a találkozón a magyar MKP párt egy memorandumot adott át neki, amelyben leírták a magyar kisebbség jogigényeit. Ezt viszont már rosszul fogadta a kormányfő, és vele együtt az egész szlovák politika. Az igazán feszült politikai légkör azonban Romániában övezte Trianon centenáriumát, bár a román elnök és a kormány az évfordulón tartózkodtak a konfrontatív gesztusoktól. Mi olvasható ki a szomszédos államok gesztusaiból? Milyen konkrét intézkedésekkel kerülhetne nyugvópontra a magyar kisebbség ügye Szlovákiában és Romániában?
Vendégünk: Zahorán Csaba, történész, a Közép-Európa Kutatóintézet (NKE EJKK) és a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport (BTK TTI) munkatársa.
Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető: