Hárompárti koalíció vezeti majd a szigetországot.
Micheál Martint, a centrista Fianna Fáil párt vezetőjét választotta Írország miniszterelnökévé a dublini parlament szombaton, egy nappal azután, hogy a koalíciós megállapodásra lépett három párt tagsága nagy többséggel megszavazta az egyezséget, véget vetve a február 8-i előrehozott parlamenti választások óta tartó politikai bénultságnak. A szombati szavazást a koronavírus-járvány nyomán elrendelt távolságtartás miatt nem a parlament épületében, hanem egy koncertteremben tartották.
A hárompárti koalíciós megállapodást június 15-én írták alá a centrista Fianna Fáil, a kereszténydemokrata Fine Gael és a Zöld Párt vezetői, ezt a megegyezést kellett elfogadnia tagságuknak, amely mindhárom párt esetében zöld utat adott a politikai frigynek. A megállapodás értelmében az ötéves mandátum első felében a Fianna Fáil élén álló Micheál Martin tölti be a miniszterelnöki tisztséget, majd őt a Fine Gaelt vezető Leo Varadkar, a jelenlegi – ideiglenes – miniszterelnök követi 2022-ben. A polgári-zöld koalíciós kormány létrehozása Írországban történelmi eseménynek számít. Ez idáig a Fine Gael és a Fianna Fáil egymást váltva kormányozta az országot. A két jobbközép pártnak azonban ezúttal nem volt más választása mint hármas koalícióra lépni. Hiszen a több mint négy hónappal ezelőtti választások eredményeként a 160 fős törvényhozásban a Fianna Fáil 38 képviselői mandátumot szerzett, a baloldali nacionalista Sinn Féin párt pedig mindössze eggyel kevesebbet, 37-et. A kormányzó Fine Gael pártnak 35 képviselője lett a parlamentben. Így ahhoz, hogy a Sinn Féint távol tarthassák a kormány rúdjától, szükségük volt a zöldek 12 képviselőjének a támogatására.
Leo Varadkar, aki 2022-ig a miniszterelnök-helyettesi tisztséget fogja betölteni, beszédében úgy fogalmazott, hogy
A baloldali nacionalista Sinn Féinnel minden jelentősebb erő kizárta az együttműködést annak múltja miatt, főképpen azért, mert a több évtizedes terrorhadjáratot folytató Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya volt.
Székfoglaló beszédében Martin azt ígérte, hogy kormánya tevékenységének középpontjába a koronavírus elleni küzdelmet állítja. A járvány 1730 írországi halálos áldozatára utalva azt mondta, nincs kétség afelől, hogy az új kormány „legfontosabb tevékenysége” ez lesz, tekintettel az Írországot valaha érő „leggyorsabban terjedő recesszióra”. Emellett a lakás- és egészségügyet, valamint az éghajlatváltozás lassítását nevezte meg a legsürgetőbb feladatok között.
Eamon Ryan, a Zöld Párt vezetője azt mondta, hogy az új kormány fel fog lépni a palesztin nép jogaiért, támogatni fogja a fenntartható fejlődési célok elérését, és biztosítani fogja, Írország biztonságos ország legyen a menekültek számára. A két konzervatív párt a Zöldek javára engedményt tett, amelynek értelmében évente 7 százalékkal csökkenteni fogják a szén-dioxid-kibocsátást Írországban.
Mary Lou McDonald, az ellenzéki Sinn Féin elnöke ellenben arról beszélt, hogy a koalíciókötéssel a három párt megtagadta azt a „változást”, amelyre az írek a február 8-i választásokon szavaztak.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Az Egyesült Államokban igencsak furcsán ítélik meg az Európai Unió helyzetét.
A szankciók miatt zuhan az európai ipar.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Izrael szerint terrorizmust jutalmazza, aki elismeri Palesztinát.
Azt, hogy egy minden eredetiséget nélkülöző, banánra fixálódott, agresszív hakapeszi tényezőnek tűnik, a NER tökéletesen megérdemli. Mi nem.
