Josipa Rimac politikai befolyását használta fel arra, hogy igazolásokat biztosítson magánbefektetők számára.
Súlyos korrupciós botrány miatt kénytelen magyarázkodni a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) az előrehozott parlamenti választások kampányának kezdetén Horvátországban, mert a párt néhány tagja is érintett a sajtóban csak szélerőműbotrányként emlegetett vesztegetési ügyben – írta a helyi média csütörtökön.
Az észak-dalmáciai Knin városa melletti szélerőmű építésével kapcsolatos korrupciós ügy miatt a hatóságok a múlt hét végén 13 embert tartóztattak le, köztük Josipa Rimacot, a város korábbi polgármesternőjét, a közigazgatási minisztérium államtitkárát - akinek időközben felmondtak a tárcánál – és Krunoslav Jakupcicot, a Horvát Erdők állami vállalat vezetőjét. Rimac számára egy hónap vizsgálati fogságot rendelt el az ügyészség. Az állami tisztségviselőkkel szemben hivatali visszaélés és üzérkedés, a vállalkozókkal szemben pedig vesztegetés bűncselekménye a vád.
Bár hivatalosan még nem indult el a kampány az országban, ahol július 5-én tartanak előrehozott választásokat, az ellenzéki pártok sorban sajtótájékoztatókat tartanak, hogy az üggyel kapcsolatban nyilatkozzanak, és a botrányt összefüggésbe hozzák a kormányzó HDZ-vel. Andrej Plenkovic kormányfő elutasította, hogy pártja és a botrány közötti bármiféle kapcsolat lenne. „A HDZ elkötelezett a korrupció elleni küzdelem mellett” – hangsúlyozta sajtónyilatkozatában. Úgy vélte: az ügy nem árthat a párt jó hírének. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valaki bűncselekményt követett el, párttagságtól függetlenül szembe kell néznie a következményekkel, senki sem érinthetetlen – húzta alá.
Az ügy középpontjában a 40 éves Josipa Rimac áll, aki politikai befolyását használta fel arra, hogy engedélyeket, igazolásokat és szerződéseket biztosítson magánbefektetők számára, annak ellenére, hogy a Krs-Padane nevű szélerőmű megépítésének feltételei még nem teljesültek. Rimac közbenjárásáért pénzt kapott a vállalkozóktól, és közvetítőként maga is juttatott pénzt az ügy néhány gyanúsítottjának. A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) már egy éve megfigyelés alatt tartotta Rimacot, akit azt követően tartóztattak le, hogy ő maga jelentette a rendőrségnek: lehallgatókészüléket talált az autójában. A horvát sajtó szerint belső ember figyelmeztethette a politikust, hogy lehallgatják.
Rimac 16 éves korában lépett be a HDZ-be, 25 évesen Horvátország legfiatalabb polgármesterévé választották, 2005-től 2015-ig állt Knin város vezetésének élén. 2015-ben ő vezette a HDZ választási kampányát, és Tomislav Karamarko akkori elnök jobbkezének tartották. A „Knin királynőjeként” emlegetett Rimacról korábban már cikkezett a sajtó különféle helyi korrupciós ügyek kapcsán, de soha nem emeltek ellene vádat.
(MTI)
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
De mit várhatunk egy gyenge, legjobb esetben is maximum közepes képességű embertől, aki így is jelentős karriert futott be.
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
Kiss László politikai üldözöttnek nevezte a volt momentumos elnököt.
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
