egy-egy rossz döntés által a véleményszabadság, illetve véleménypluralizmus súlyos korlátozására is sor kerülhet.
Az ilyen tevékenység, különösképpen egy globális szinten ilyen mértékben jelen lévő platform esetében, óriási felelősséggel jár, és könnyen egy újfajta cenzúra kialakulásához vezethet, amelyre ugyanakkor az állami szereplőknek jelenleg nincs vagy igen csekély a ráhatása.
Az amerikai bíróságok vonakodnak az újszerű megközelítéstől, az EU szigorúbb
Az amerikai bíróságok, köztük az Amerikai Legfelsőbb Bíróság, ugyanakkor következetesek abban, hogy az alkotmány rendelkezéseire a kormányzattal szemben lehet hivatkozni, a magántársaságokat szerkesztési szabadság és autonómia illeti meg. Önmagában az, hogy valamely vállalat fórumot biztosít a vélemények áramlásához, nem jelenti azt, hogy állami funkciót lát el, így az állammal szembeni elvárások vele szemben nem érvényesülnek.
A Facebook tartalomkontrolljával szemben tehát az amerikai alkotmányos megítélés jelenlegi állása szerint nem lehet az alkotmányból fakadó jogokra hivatkozni,
hiszen az aránytalan beavatkozást jelentene a vállalatok autonómiájába és tartalomalakítási szabadságába. E szemlélet ugyanakkor a technológiai óriások keretek közé szorításának gátját jelenti, és nagy hatalmat enged át e vállalatok számára.
Az Európai Unió hagyományosan szigorúbban közelíti meg a kérdést, és olyan irányú, internetes oldalakra vonatkozó szabályokat próbál bevezetni, amelyek lehetővé teszik akár a kontinensen kívüli székhellyel rendelkező vállalatok megzabolázását is.
A szabályozás ugyanakkor pont a joghatósági kérdések miatt nehézkes, hiszen az egyes országok főszabály szerint csak olyan vállalati egységek vonatkozásában alkothatnak hatékony szabályokat, amely a saját országukhoz tartoznak, a határokon átívelő online platformok esetében ez ugyanakkor nem kielégítő lehetőség.
Az Európai Unió Bírósága 2019 végén például az uniós szabályok alapján olyan döntést hozott, amely a vonatkozó nemzetközi keretek között fontos eszközt ad a tagállami bíróságok kezébe: a valamely tagállam bírósága által jogsértőnek ítélt tartalmakat az ítélet szerint akár globális szinten is törölnie kell a Facebooknak és a hozzá hasonló internetes szolgáltatóknak. Annak eldöntését, hogy mely tartalmak eltávolítására lehet kötelezni a nagy internetes szolgáltatókat, az uniós bíróság a tagállami szintű bíróságokra bízza, ezáltal a tartalmi kontrollt a tagállamok kezébe adja vissza.
Zuckerberg ezt a döntést akkor „veszélyesnek” nevezte, hiszen szerinte egyik állam sem kényszerítheti rá a másikra a szólásszabadsággal kapcsolatos nézeteit, ugyanakkor úgy tűnik, Zuckerberg szerint ugyanezt ezt egy 20 tagú testület könnyű szerrel megteheti.
Németh Olívia írása