Tagállami szolidaritást sürget a menekültpolitika terén a svéd biztos

„Az Európai Unióban a koronavírus-járványtól függetlenül minden menedékkérőnek joga van kérelmének egyéni elbírálására és teljes hozzáférésre a menekültügyi eljáráshoz” – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának csütörtöki videotanácskozásán.

Folytatódik az áttelepítés a görög szigetekről

A svéd biztos kiemelte, hogy közös uniós megközelítésre van szükség a menekült- és bevándorlási politika terén, és minden tagállamnak szolidaritást kell mutatnia e téren. Hozzátette: Olaszországon, Máltán, továbbá most már a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken is újra erősödik a migrációs nyomás.

Elmondta, hogy folytatódik a legsérülékenyebb helyzetben lévő menekültek áttelepítése a görög szigetekről, az elmúlt két hétben több mint 1550 főt helyeztek át a tagállami hatóságok.

Johansson a szakbizottságban arról is beszélt, hogy az unióban a koronavírus- járvány miatt bevezetett határlezárásoknak fokozatosan véget kell vetni, mivel „ez az állapot tarthatatlan és nem fogadható el”. „A szabad mozgás már életünk alapvető tényezője lett. A mostani helyzet arra emlékeztet, milyen volt, amikor még Európa keleti részében nem utazhattak az állampolgárok. Vissza kell térnünk a jövőbe” – hangsúlyozta.

Románia csatlakozzon Schengenhez!

Elmondta továbbá, hogy rövid távon a határzárak fokozatos feloldásra kell koncentrálni, és ennek diszkrimináció nélkül kell történnie, tehát egy tagállam nem teheti meg, hogy egy határátkelőt megnyit egy másik ország felé, a többit viszont nem. Hosszú távon pedig a biztos szerint a schengeni rendszer elmélyítését és kibővítését is meg kell tervezni. Johansson sürgette Románia, Bulgária és Horvátország schengeni övezeti csatlakozását, és felhívta a figyelmet arra, hogy a külső határok erősebb védelmére és az unión kívüli országokkal jobb kapcsolatok kialakítására van szükség.

A biztos kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány idején megerősödött a kiberbűnözés, mivel a bűnelkövetők nagyon könnyen rájöttek, hogyan lehet a válságból hasznot húzni. Kiemelte, hogy egyes tagállamokban 30 százalékkal megnőtt az igény gyermekek bántalmazást tartalmazó és terjesztő online anyagokra. Hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak együtt kell működniük magánvállalatokkal és civil szervezetekkel, hogy hatékonyabb legyen a kiberbűnözők elleni fellépés. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a magánélet védelme nem kerülhet veszélybe a bűnüldözés során.

(MTI)