Elon Musk pénzétől retteg a brit Munkáspárt, okkal
A világ leggazdagabb embere a Brexit atyjával barátkozik, akinek új pártját pénzzel is megtolhatja.
Dominic Cummings még a kéthetes karantén lejárta előtt, április 12-én elhagyta az elkülönítése helyszínéül szolgáló házat.
Védelmébe vette vasárnap Boris Johnson brit miniszterelnök politikai főtanácsadóját, aki nem cáfolt sajtóhírek szerint megsértette a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt karanténintézkedéseket.
Csak a szülői ösztönöknek engedelmeskedett
Az ügy vasárnapra komoly belpolitikai viharrá szélesedett, és Dominic Cummings lemondását az ellenzék mellett a kormányzó Konzervatív Párt több prominens képviselője is követelte. A rendkívül befolyásos, radikálisan EU-szkeptikus Cummings a két legnagyobb baloldali brit napilap, a Daily Mirror és a The Guardian egybehangzó beszámolói szerint feleségével és gyermekével együtt március végén a Londontól több mint 400 kilométerre északkeletre lévő Durham megyébe, szülei birtokára autózott, jóllehet a Downing Street előző nap azt jelentette be, hogy a főtanácsadó a Covid-19 betegség tüneteit észleli magán és a kormány előírásainak megfelelően kétheti elkülönítésbe vonult.
Boris Johnson, aki a szokásos napi kormányzati sajtótájékoztatót tartotta vasárnap este a Downing Streeten, elmondta: Cummingsnak nem volt más választása, mivel gondoskodnia kellett gyermeke elhelyezéséről arra az esetre, ha őt és feleségét a koronavírus-fertőzés ágyhoz köti. A brit kormányfő közölte ugyanakkor: komoly ügyről van szó, amelyet ő komolyan is vesz. Éppen ezért hosszas négyszemközti megbeszéléseket tartott főtanácsadójával, és arra a megállapításra jutott, hogy Cummings „a minden apában, minden szülőben meglévő ösztönnek” engedelmeskedve kelt útra, annak érdekében, hogy gyermekéről megfelelően gondoskodhasson.
Johnson szerint Dominic Cummings minden vonatkozásban felelősségteljesen és törvényesen cselekedett. A Mirror és a The Guardian vasárnapi testvérlapjai, a Sunday Mirror és a The Observer szemtanúkat idéző beszámolói szerint Cummings még a kéthetes karantén lejárta előtt,
Ezt azonban a Downing Street és vasárnapi sajtótájékoztatóján Boris Johnson személyesen is cáfolta. Cummings a nap folyamán több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem mond le, jóllehet ezt a Konzervatív Pártból is többen követelték.
Befolyásos háttérember
Steve Baker, a tory alsóházi frakció legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti frakciócsoportjának – European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) – volt elnöke a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: senki nem nélkülözhetetlen, így Dominic Cummings sem, akinek „mennie kell”. Baker szerint ha Johnson ragaszkodik Cummings hivatalban tartásához, azzal jelentős mennyiségű politikai tőkét pocsékolna el, emellett kikezdené a kormány karanténintézkedéseinek hitelességét, és „a sajtó egyébként sem fog leszállni az ügyről”. Dominic Cummings nem tagja a Konzervatív Pártnak, és ő a brit kormányzati stáb messze legbefolyásosabb olyan tagja, akinek nincs miniszteri tisztsége. Minden jel szerint közvetlen befolyása van még a kormányon belüli személyi döntésekre is.
Egybehangzó politikai és sajtóvélemények szerint ő erőszakolta ki például az előző pénzügyminiszter, Sajid Javid távozását is az év elején, amikor Boris Johnson kormányátalakítást hajtott végre. Johnson felajánlotta Javidnak, hogy megtarthatja posztját, de ennek fejében azt követelte, hogy menessze teljes tanácsadói stábját. Egybehangzó elemzések szerint a követelés mögött Cummings állt, akinek a pénzügyminisztériumi hatáskörök egy részének elvonása, a tárca önállóságának korlátozása lehetett a célja.
Javid ezt nem fogadta el és lemondott. Cummings volt a brit EU-tagság megszűnéséért (Brexit) küzdő legnagyobb kampánycsoport, a Vote Leave vezéralakja a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampányában. Általános elemzői vélemények szerint a brit kormány az ő befolyására helyezkedett arra az álláspontra, hogy nem lehet meghosszabbítani a Brexit után kezdődött, december végén lejáró átmeneti időszakot akkor sem, ha addig nem születik megállapodás az EU-val a kétoldalú jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről.
(MTI)