Másfelől az elmúlt hetekben olyan megoldások kerültek előtérbe, amelyek rövid- és hosszú távon nem kifejezetten előnyösek a térség országai számára. Rövid távon először is nagy esély van arra, hogy miközben Közép- és Kelet-Európa arányosan kisebb mértékben húzhat hasznot az új pénzügyi eszközökből, addig azok finanszírozásából nekik is ki kell majd venniük a részüket. A végeredmény pedig anyagi szempontból alighanem negatív nettó egyenleg lehet. (Ez ugyanakkor továbbra sem vonatkozna a következő hétéves keretköltségvetés mérlegére) – írták.
Hozzátették, hogy egyesek attól tartanak, hogy az, amit az EU egy vis major helyzetben most egyszeri intézkedésnek szán, idővel főszabállyá válhat majd a jövőben az Európai Unióban, egy egyre inkább föderális fiskális funkció (kincstár) létrehozásával, az adó- és a szociális politikák harmonizálásával. A fejlődés útja pedig az lehet, hogy a térség országainak le kell majd számolniuk adóversenyre és egyéb versenyelőnyökre épülő gazdasági modelljükkel. A közép-európaiak bizonyos értelemben ambivalens helyzetbe kerülhetnek. Miközben a déli tagállamok felé lejtő újjáépítési programot illetően a négy fukar álláspontjával rokonszenvezhetnek, addig az MFF-et illetően továbbra is a keretösszegek megemelésében érdekeltek – írta meg a Portfolio.