Különösebb sajtóvisszhang nélkül fogadta a nyugati közélet a közép-európai államokat elmarasztaló bírósági ítéletet.
Még az egyébként hazánkkal kritikus – sőt, olykor ellenséges – hangnemet megütő liberális orgánumok is meglehetősen szűkszavúan, a tényekre szorítkozva ismertették az Európai Unió Bíróságának azon ítéletét, amelyet a migránskvóták kapcsán hazánkkal, Lengyelországgal és Csehországgal kapcsolatban hozott. A balliberális sajtó szokatlan magatartása igazolásképpen is felfogható arra vonatkozóan, hogy a Bíróság olyan tárgykörben határozott, amely felett már eljárt az idő.
A fentieket támasztja alá például a francia Le Monde cikke is, amely a tényállás rövid bemutatását követően a magyar és cseh álláspontot ismerteti. Előbbit Varga Judit igazságügyi miniszter tolmácsolja, utóbbi tekintetében pedig Andrej Babis cseh miniszterelnök véleményét ismerheti meg a francia olvasó (mindkettő lényege, hogy a kvóták ideje lejárt).
A Le Parisien ismertetője is csak annyiban terjeszkedik túl a Le Monde közlésén, hogy Ursula von der Leyen a tagállami megosztottságra tekintettel húsvét után új migrációs paktummal áll elő.
Lényegében az ugyancsak francia L’Express is csak tényeket közölt, az Ouest France pedig a migrációs válságot, és a jelenlegi, koronavírus-járvány kapcsán előállt helyzetet összekötve arra a következtetésre jut, hogy a járvány újra próbára teheti az európai szolidaritást, amelynek hatékonyságát illetően Olaszországnak és Spanyolországnak – a járvány által két leginkább sújtott államnak – lehetnek kétségei.
A németországi bajor lapok közül a PNP rövid elemzést tett közzé az ítélet belpolitikai fogadtatásáról, többek között AfD-politikust is megszólaltatva (Beatrix von Storch szerint például az ítélet tanúságtétele annak, hogy EU-szerte a tagállamok szuverenitásának erősítése szükséges).
A Süddeutsche Zeitung véleménycikket közölt az esetről, amelynek lényege, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország jogi szempontból elvesztette ugyan a pert, mégis reálpolitikai értelemben az államok beteljesítették akaratukat. A cikk szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy noha a kvóták és az európai szolidaritás között egyenlőségjelet tevő érvek védhetők, ma már Angela Merkel kancellár is felteszi a kérdést, miszerint vajon bölcs dolog volt-e többségi döntéssel egyes tagállamokat akaratuk ellenére rákényszeríteni az együttműködésre, éket verve a közösségi együttműködésbe. A kérdés pedig már csak azért is megalapozott, mert az Európai Bizottság maga is meghajlik a politikai realitás előtt.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A konferencián felszólaló jogászok, politikusok és szakértők arra a kérdésre keresték a választ, vajon mi állhat annak a jelenségnek a hátterében, hogy az Európai Unióban egyre több politikai vita köt ki a bíróságokon. Külön kiemelték az Európai Unió Bíróságát, amely saját hatáskörén átlépve avatkozik bele a nemzeti bíróságok működésébe.
A német kancellár szerint „nincs helye további késlekedésnek”, miközben az Európai Parlament épp jogi vizsgálatra küldt a vitatott egyezményt.
Ursula von der Leyen üzletet csinál az ukrajnai háborúból és még csak nem is fedi fel az európai adófizetői pénzen tárgyalt fegyverkezési törekvéseinek részleteit. Pfizergate 2.0.
Donald Tusk pedig csak lapít.
Egyre közelebb merészkedik a Bíróság a diktatórikus eszközökhöz.
Ahogyan nincs ingyenes színház- vagy mozijegy, sem ingyenes könyv, úgy ezen a területen is joggal várják el a vezetők, hogy legyen lehetőségük a bevételszerzésre, ezzel is kiegészítve a szerény fenntartói forrásokat.
A lila-fehérek játékosának már a harmadik gólját vették el.
Dollárszázezrekkel fogadtak az atombomba felrobbantására.
