„Időzített bomba” a brit időseket ellátó rendszer

Az Egyesült Királyság területén 11 300 otthonban, kb. 410 000 ember él összesen, amit kb. 5 500 szolgáltató tart fent. A statisztikai hivatal szerint (ONS) szerint a 11 300 intézmény közül már kb. 2 100-ben vannak rögzített COVID-19 esetek. A gondozó otthonokban történt esetek számáról pontos statisztika ugyan nincs, egyre több egyedi hír lát napvilágot. Hétvégi hírek szerint például egy demencia központban kilencen, egy durhami idősek otthonában 13-an, egy lutoni otthonban 15 pedig idős ember halt meg.

Ugyan a becslések szerint eddig kb. 1 000 haláleset történt, a hivatalos statisztikákat már többször érte kritika, mert azok csak a kórházban kezelt/elhunyt és teszt alapján megerősített COVID-19 eseteket mutatják, pedig a halálesetek kb. 10 százaléka nem kórházban történik. Az otthon, és nem kórházi intézményekben elhunytak rutin tesztelése továbbra sem történik meg, ezért nem lehet pontosan tudni, hogy milyen közvetlen (COVID-19 fertőzött), és közvetett (nem COVID-19 fertőzés, de kezelés hiánya, elhalasztása stb.) okból történő haláleset van. A szektor felügyelő szervének (Care Quality Commission) nyilatkozata szerint április folyamán megkezdik az adatgyűjtést. 

Az ágazgat számos kulcsszereplője (Age UK, Mari Curie, Care England, Independent Age, Alzheimer’s Society) közös levelet intézett Matt Hancock egészségügyi miniszterhez, amiben egyrészt a sérülékeny embereket segítő csomagokat, a személyzet védőfelszerelését, és ezen kívül a valóságot jobban tükröző statisztikai rendszer frissítését követeltek. Helyzetüket ugyanis az otthonokban bentlakók kora, egészségi állapota, kórházból való gyorsabb hazaengedése, és a személyzet védőfelszerelésének hiánya is nehezíti.

A gyorsított kórházi kiléptetés (discharge) miatt például növekszik a nyomás a helyi gondozási szolgálatokon (community nursing). A fertőzés terjedésének korlátozása és kapacitásfelszabadítás érdekében ugyanis a nem teljesen felépült betegeket igyekeznek hazaengedni („medical optimized” but not yet „back to baseline”). Ezen betegek viszont további gondoskodást igényelnek, ami nagy mértékben igénybe veszi a nem megfelelő számú, felszereléssel nem ellátott, és nem felkészült gondozási hálózatot. A szakértők szerint ez további jelentős kockázati faktort jelent. Az új útmutatók szerint az ápolóknak is „orvosilag kell priorizálniuk”, hogy kit, milyen ellátásban részesítenek. 

A National Care Assocation vezetője, Nadra Ahmed rádió interjúban „felháborítónak” nevezte az idősek otthonával és egyéb ellátó szervezettekkel (care homes) kapcsolatos kormányzati intézkedéseket (azok hiányát). Az interjú szerint egyrészt az itt dolgozók (és lakók) nem részesülnek kormányzati védő felszerelés ellátásból, másrészt a piaci ár többszörösét (600 %) kell fizetniük. 

Az idősek otthona rendszer tehát „időzített bomba”, mert

a) nagyon sok ilyen otthon van;
b) a távolságtartás lényegében megoldhatatlan;
c) a legsérülékenyebbek elhelyezésére szolgálnak;
d) a személyzet alapvetően nem fertőzéses esetek kezelésére van kiképezve és felszerelve;
e) mivel a kórházakból mielőbb igyekeznek hazaküldeni a tünetmentes eseteket, de a tesztelés nem általános, nagyon könnyen történik a továbbfertőzés.