Kiakadt az RMDSZ a marosvásárhelyi magyar polgármester őrizetbe vétele miatt
Kelemen Hunor szerint azzal, hogy Soós Zoltánt bilincsben mutatják a világ előtt, olyan üzenetet küldött a román ügyészség, ami elfogadhatatlan.
A távozó koszovói kormány kisebbik koalíciós partnerének, a Koszovói Demokrata Szövetségnek (LDK) a köreiből kerülhet ki az új miniszterelnök, az LDK ugyanis javaslatot tett a távozó Albin Kurti helyének betöltésére.
A koszovói sajtó beszámolói szerint Hashim Thaci államfő kérte arra az LDK-t, hogy tegyen javaslatot a miniszterelnök személyére, a bizalmi szavazáson megbukott Albin Kurti ugyanis nem javasolt senki mást a saját helyére pártjából, az Önrendelkezésből (Vetevendosje). Az LDK Avdullah Hoti miniszterelnök-helyettest, korábbi pénzügyminisztert javasolta a tisztségre. Albin Kurti kormánya március 25-én bukott meg, a parlament megvonta a bizalmat a kabinettől. A kormány ellen a kisebb koalíciós partner, az LDK nyújtott be bizalmatlansági indítványt, főként az új típusú koronavírus-járvány kezelését illető intézkedések körüli egyet nem értés miatt, a háttérben azonban inkább a Szerbiával folytatott párbeszéd megrekedése, és a kapcsolat javítására tett intézkedések körüli vita állt.
Hashim Thaci szerdán egyeztetett a parlamenti pártok vezetőivel arról, hogy írjon-e ki előrehozott választást, vagy a tavaly októberi választás „második helyezettjétől” kérjen javaslatot az új kormányfőre. A megbeszélésen a Vetevendosje nem vett részt, a többi párt pedig úgy döntött, a jelenlegi helyzetben nem engedhető meg sem egy választás, sem a hosszas politikai vákuum. Isa Mustafa, az LDK elnöke csütörtökön közölte, pártja azt szerette volna, ha őt javasolhatják kormányfőnek, ám ő ezt egészségügyi állapota miatt nem tudta vállalni. Nem árulta el, hogy milyen egészségügyi gondokkal küzd. Közölte, a parlamenti pártok jelentős többsége támogatni fogja Avdullah Hotit és új kormányát.
Albin Kurti ugyanakkor alkotmányellenesnek nevezte azt, ahogyan az államfő a pártok vezetőivel tárgyalt. Mint mondta, a köztársasági elnök nem kényszerítheti rá az akaratát a koszovói politikára, és nem zárhatja ki a közéletből a parlamenti választás győztesét. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint kormánya a járvány végéig hivatalban kell, hogy maradjon, azt követően pedig előrehozott választást kell tartani, hogy az állampolgárok dönthessenek arról, kit látnának az ország élén.
(MTI)