Globalizációellenes fordulat jön Európában a YouGov szerint

A Welt hasábjain jelent meg „Egységes európai államok” címmel annak a közvélemény-kutatásnak az eredménye, amely  Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Svájcban, Franciaországban, és Amerikában vizsgálja a koronavírus hatásait az emberekre. A kutatás 11000 fő megkérdezésével folyt március 24. és 30. között.

 Klaus Geiger újságíró hozzáfűzi az eredmények ismertetéséhez cikkében, hogy Európában bár térben elválasztásra kerültek az emberek, mégis nagyon közel vannak egymáshoz, mert a válságnak ugyanazon következményeivel küzdenek. Viták is kialakultak: Olaszország például Németország szemére veti, hogy szívtelenül reagál és félszívvel segít. Mégis, Németország Franciaországból és Olaszországból is vett át koronavírusos betegeket német kórházakba és (euró) milliárdos uniós segélyeket hagyott jóvá. A kutatás főbb megállapításai:

 1.Sokan erős államra vágynak

Az emberek túlnyomó többsége helyesnek tartja a szabadságjogok erőteljes korlátozását a korona-válság leküzdése céljából. Az emberek egyértelmű többsége arányosnak tartja az állami beavatkozásokat – vagy még erőteljesebb korlátozásokat szeretnének. A tanulmány vezetője, Peter Mannott szerint ott a legnagyobb az erős állam iránti vágy, amely országokat a válság a leginkább sújt. A kutatás elvégzésének idején a Lockdown fenntartását Németországban a megkérdezettek 85%-a, Olaszországban és Franciaországban 90%, Spanyolországban 92% támogatta. Mannott szerint a nyugtalan emberek aránya idővel növekedni fog, különösen a kijárási tilalmakat/korlátozásokat illetően.
 
2. Az egészség fontosabb a pénznél

Minden országban az emberek számára az első helyen áll a család és barátok egészsége. A fertőzéstől, a betegségtől, a nehéz gyógyulási folyamattól való félelem ott a legnagyobb, ahol már sok haláleset volt (Olaszország, Spanyolország, Franciaország), de ezek a félelmek számos németet is foglalkoztatnak. Ami a saját gazdasági helyzetet illeti, a gazdaságilag erősebb, viszonylag jó szociális hálóval rendelkező országokban, mint Németország vagy Franciaország, csak a megkérdezettek kb. negyede fél a bevételei elveszítésétől, a munkanélküliségtől és a csődtől. Azokban az országokban, ahol még friss az euróválság okozta recesszió élménye (Spanyolország, Olaszország), ott több mint 40% ez az érték. Az USA-ban és Lengyelországban is a megkérdezetteknek csaknem fele tart ezektől a hatásoktól. Ezekhez képest minden országban csekély pl. az aktuális élethelyzetet korlátozó intézkedések meghosszabbításától való félelem.
 
3. Az uniós polgárok több Európát szeretnének

Nagy-Britanniát nem számítva az uniós tagállamokban az emberek többsége több európai együttműködést szeretne. Ez az arány ott a legmagasabb, ahol a válság a legerőteljesebben fejtette ki a hatását és ahol az erősebb államoktól egészségügyi és anyagi segítséget sürgetnek: Spanyolország 84%, Olaszország 74%. Németországban viszont, ahol a gyengébb államoknak az ESM-en keresztül szeretnének segíteni, de a közös adósságok felvétele elől elzárkóznak, a több európai kooperációt támogatók aránya 60%, Franciaországban pedig 61%. Ezt támasztja alá az is, hogy az inkább nemzeti megoldásokat támogatók aránya Franciaországban a legnagyobb 28%-kkal, Németországban pedig 23%. Mannott szerint a globális problémák megoldását az emberek gyakran az EU-nál keresik.
 
4.A globalizációval kapcsolatos kellemetlen érzés erősödik

A megkérdezettek egyértelmű többsége szerint a jövőbeli járványok megakadályozásának érdekében a globalizáció mértékének csökkennie kell. Németországban 43% szeretne kevesebb globalizációt és 39% szeretné az aktuális szint fenntartását vagy még erősebb összefonódásokat. Minden vizsgált országban (kivéve Spanyolország) több szkeptikusa akadt a globalizációnak, mint támogatója, bár az USA-ban csekély a különbség a szkeptikusok javára. Spanyolországban pedig a globalizáció támogatói vannak többségben, de itt is kevés a különbség. A másik véglet itt Franciaország, ahol az emberek 65%-a szkeptikus a globalizációval szemben és csak 20% támogatja azt, amely szkepszis már korábban is jelen volt. Mannott szerint nem lehet még egyértelműen látni, hogy az aktuális válság mennyire erősítette fel a jelenlegi negatív hozzáállást a globalizációhoz. Az bizonyos, hogy az embereket legutóbb befolyásolta az érzékeny iparágak, mint az egészségügyi szektor újranacionalizálásáról szóló vita.
Az is bizonyos, hogy a válság megmutatta, hogy milyen sérülékeny egy erősen globalizálódott világ és milyen mértékű az egymástól való gazdasági függés.