A legtöbbet továbbra is az Egyesült Államok költötte, amelyet Kína és India követett – írta egy békekutató szervezet.
Három évtizede nem látott magasságba emelkedtek tavaly a világ államainak katonai kiadásai – közölte hétfői jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
A szakértők arról számoltak be, hogy a globális védelmi költségek összege mintegy 1,91 ezer milliárd dollárt ért el 2019-ben, ami 3,6 százalékkal magasabb, mint a megelőző évben volt. Kiemelték ugyanakkor, hogy most nem várható további növekedés, miután a világ országainak kormányai az új típusú koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt valószínűleg kénytelenek lesznek visszavágni valamelyest a kiadásaikat.
Nagyjából 732 milliárd dollárral továbbra is az Egyesült Államok volt a védelmi célokra legtöbbet költő ország. Az amerikai kormány költései tették ki a tavalyi globális katonai kiadások 38 százalékát. A lista második helyén Kína áll, 261 milliárd dollárral, ami a világ katonai kiadásainak körülbelül 14 százaléka.
A SIPRI aláhúzta, hogy most először fordult elő, hogy a lista első három helyezettje között két ázsiai ország – Kína és India – is van. Ezek az adatok magukban foglalják a fegyveres erők tagjainak bérét, a katonai műveletek költségeit, a fegyverek és felszerelések beszerzését, valamint például a kutatás-fejlesztést is.
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
