A Li ügyében folytatott hivatalos vizsgálat megállapította, hogy az illetékes rendőrőrs „szokatlan” rendvédelmi eljárást alkalmazott, és „nem megfelelő utasításokat adott”. A központi hatóságok, bár úgy értékelték, hogy az orvosnak nem állt szándékában megzavarni a társadalmi rendet, mégis úgy foglaltak állást, hogy a Li által megosztott információ egy része nem állt összhangban az akkori helyzettel, ráadásul még nem erősítette meg egyetlen szakember vagy hivatal sem a betegség világos diagnózisát. Li halála körül szintén bizonytalanság alakult ki, ugyanis hivatalos kínai sajtóforrások február 6-án tették közzé először az interneten a 34 éves szemész halálhírét, majd miután a hír futótűzként terjedt el a közösségi médiában, az erről szóló tudósításokat törölték. Az orvos halálát végül hivatalosan február 7-ének kora hajnali óráira datálták.
A kínai kormányzat még ezt megelőzően elismerte, hogy az új koronavírus terjedésének kezelésében történtek hiányosságok, illetve nem megfelelően reagáltak a járványra. A vírus megjelenésére elsőként figyelmeztetők elhallgattatása miatt azonban máig számos vád éri Pekinget, amelyek szerint a járvány nem öltött volna ekkora mértéket, ha a kezdetektől fogva átláthatóan kommunikálnak róla. A kínai vezetés ezt a vádat azzal hárította el, hogy a helyzet pontos felmérésére idő kellett, de ezt követően folyamatosan tájékoztatták a nemzetközi közösséget a járvány alakulásáról, és a vírussal kapcsolatos ismeretekről.
(MTI)