Beperelte a spanyol államot Franco tábornok családja a diktátor exhumálása miatt

2020. március 05. 15:32

Spanyolországban elutasították a család keresetét, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

2020. március 05. 15:32

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult Francisco Franco tábornok (1892-1975) családja, mivel szerintük a spanyol kormány jogtalanul helyeztette át a diktátor sírhelyét – közölte a hozzátartozókat képviselő Hernández-Canut ügyvédi iroda csütörtökön.

A Madrid közeli Elesettek Völgyének bazilikájából tavaly október 24-én exhumálták a földi maradványokat őrző koporsót, és még aznap újratemették Mingorrubio temetőjében, ahol a diktátor feleségének sírja is található. „A kormány valójában kisajátította Francisco Franco holttestét” – olvasható a közleményben, amely hangsúlyozta: megsértették a családtagok azon jogát, hogy dönthessenek arról, hol temetik el szeretteiket, a kormány „önkényesen” határozta meg az új sírhelyet a család kifejezett akaratával szemben.

Franco unokái ugyanis a spanyol főváros központjában fekvő, turistalátványosságnak számító Almudena katedrálisban szerették volna újratemetni a tábornokot. A spanyol kormány ezt azonban elutasította arra hivatkozva, hogy az exhumálás célja épp az, hogy a diktátor sírja ne lehessen zarándokhely. A család kifogásai közt felhozta, hogy nincs szabad hozzáférése a Franco házaspár kriptájához, mivel a mingorrubioi temető állami tulajdon, ezért csak külön engedéllyel látogathatják a családi panteont.

A közlemény szerint a kormány döntése, amelyet a spanyol parlament megszavazott és a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság is megerősített, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, egyebek mellett sérti a magán- valamint a családi élethez való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jogot is. A Franco család bírósági kereseteit, amellyel igyekezett megakadályozni az exhumálást, elutasították Spanyolországban, ezért a hozzátartozók már korábban bejelentették, hogy nemzetközi szinten keresnek jogorvoslatot.

A dél-európai országban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája. Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, és legalább 30 ezret kivégeztek. A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával.

Később Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer ennyien lehettek. A köztársaságpárti áldozatok leszármazottai évek óta küzdenek azért, hogy szeretteiket exhumáltathassák az Elesettek Völgyéből.

(MTI)

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Shlomo Morel, egy igaz ember
2020. március 08. 15:01
A neonácizmus is terjed. Folyamatosan.
forsteandretredjemann
2020. március 06. 15:42
A Tejero puccs jellemző képe egy kézi maroklófegyveres tiszt a pulpituson pár katona kíséretében - szemben a parlamenti padok alatt pár száz demokratával akik a pár embert ízekre szedhették volna. Ha bátrak. A Caudillo ellen a halála után több évtizeddel mertek fellépni és persze csak a maradványai ellen. Megszegve ezzel az 1978-as Pactos de la Moncloa-t.
olajfa1
2020. március 06. 08:48
Remélem személyekre szabva perelték be a Spanyol államot!...
Box Hill
2020. március 06. 08:40
Habsburg Ottó november 4-én reggel újból felhívta Marosyt, és utasította: azonnal siessen Francóhoz, és a főherceg nevében kérjen segítséget a magyar szabadságharcosoknak. A bökkenő A spanyol vezető éppen vadászaton volt, így Marosy írásos üzenetet hagyott hátra, melynek nyomán Franco hazatérve éjjel azonnal összehívta a minisztertanácsot. Itt határozatot hoztak - Marosy leírása szerint - egy önkéntes hadsereg Magyarországra küldéséről. Tény, hogy Munoz Grandes hadügyminiszter - a keleti fronton a németek oldalán önkéntes hadosztályával már bizonyított világháborús veterán tábornok - lemondott tárcájáról, hogy a hadsereg élére állhasson. Franco elrendelte az egy hadosztályra való felszerelés és fegyverzet készenlétbe helyezését a repülőtéren, hogy amerikai repülők azt Sopronba szállítsák, Noriega tábornokot pedig kinevezte összekötő tisztnek Marosy mellé. Forrás: Veczán Tibor, MNO, 2015. október 23. (Marosy Ferenc volt madridi magyar királyi követ)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!