Börtönbe zárták a fejkendő nélkül éneklő iráni nőt
Az 1979-es iráni forradalom óta szigorú szabályok vonatkoznak a nők fellépésére, és a hidzsáb viselése kötelező a nyilvános helyeken.
Lehetősége van a jogalkotónak, hogy betiltsa a fejkendő viselését a bírósági tárgyalótermekben a muszlim vallású joggyakornokok számára – határozott a német alkotmánybíróság. Az igazságszolgáltatásban dolgozók esetében jogos elvárás ugyanis, hogy megjelenésükben is tiszteljék az állam vallási semlegességének követelményét.
A karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság egy Hessen tartománybeli eset kapcsán tette közzé csütörtökön döntését. A panaszos egy frankfurti születésű, marokkói eredetű családból származó joggyakornoknő, aki 2017-ben kezdte meg gyakornoki képzését a bíróságnál Hessenben. A tartományi szabályozás értelmében a muszlim női gyakornokok alapvetően viselhetik fejkendőjüket a képzés során, kivéve, ha az igazságszolgáltatás vagy az állam képvelőjeként hivatalos minőségükben lépnek fel. Ez azt jelenti például, hogy fejkendőben nem követhetnek figyelemmel egy tárgyalást a bírói pulpitusról, hanem csak a nézők sorai között. Ugyanígy nem vezethetnek le ülést sem fejkendő viselése mellett.
Az 1982-es születésű joggyakornok először panaszt nyújtott be, majd miután elutasították, a közigazgatási bírósághoz fordult. A német tartományokban egyébként nincsen jelenleg egységes szabályozás ezzel kapcsolatban. Észak-Rajna-Vesztfáliában, Baden-Württembergben és Berlinben a hessenihez hasonló előírások vannak érvényben, máshol viszont még nem hoztak ilyen szabályokat, mivel vagy nem merült fel eddig problémaként a kérdés, vagy az egyedi esetekre külön-külön kerestek megoldást. A panaszos végül 2017-ben nyújtotta be az alkotmánybírósághoz keresetét.
Az alkotmánybíróság döntése értelmében a fejkendőt viselő joggyakornoknőt kizárólag olyan tevékenységi körökből lehet kizárni, ahol az igazságszolgáltatást vagy az államot képviseli hivatalosan. Az így lehetővé tett tilalom ugyan korlátozza a vallásgyakorlás szabadságát, de ezt ebben az esetben egyéb alkotmányos szempontok indokolttá teszik a karlsruhei taláros testület szerint. Ilyen például az állam vallási semlegessége, illetve a jogszolgáltatás működőképességének biztosítása. Az igazságszolgáltatás tagja ugyanis hagyományosan fölérendelt hatalmi helyzetből érintkezik a polgárokkal.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.