Mégsem az ukrán fővárosban kezdik meg a feketedobozok vizsgálatát.
Megérkezett vasárnap a kijevi Boriszpil légi kikötőbe az a repülőgép, amely hazaszállította az Iránban rakétával lelőtt utasszállító ukrán áldozatainak maradványait. A repülőtéren rendezett búcsúztatási ceremónián jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Olekszij Honcsaruk miniszterelnök és Dmitro Razumkov házelnök is. A szerencsétlenségben 176-an vesztették életüket, köztük 11 ukrán - a gép 9 fős személyzete és két utas. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) három vádpontban indított vizsgálatot: a légi közlekedési szabályok megsértése, szándékos emberölés és vagyontárgy, azaz a repülőgép szándékos megsemmisítése címén – emlékeztetett az eseményről beszámoló Ukrajinszka Pravda.
Egy nap alatt megváltozott az iráni álláspont
Irán megpróbálja saját maga megvizsgálni a január 8-án lelőtt ukrán utasszállító feketedobozait – jelentette vasárnap az IRNA állami hírügynökség, cáfolva azokat az értesüléseket, amelyek szerint a berendezéseket átadnák Ukrajnának. „Megpróbáljuk leolvasni a feketedobozokat itt Iránban. Ha nem sikerül, további lehetőségként felmerül még Ukrajna és Franciaország, de eddig még nem született döntés arról, hogy más országba küldjük őket” – mondta az IRNA-nak Haszan Rezaifár, az iráni polgári repülési szervezetnek a balesetek kivizsgálásáért felelős igazgatója.
Kanada, amelynek 57 állampolgára halt meg az iráni légvédelem által tévedésből lelőtt repülőgépen, és a többi ország is, amelynek állampolgárai voltak a 176 áldozat között, felszólították Iránt a pontos vizsgálatra, és szorgalmazták, hogy a gép repülési adatait, illetve a pilótafülkében elhangzó beszélgetéseket rögzítő berendezéseket külföldön vizsgálják meg. Ottawa szerint az adatrögzítőket Franciaországba kellene küldeni.
Másról volt szó korábban
Egyelőre nem tudni, hogy az iráni légiközlekedési hatóság miért másította meg a döntését: szombati közlés szerint Irán még beleegyezett abba, hogy a lelőtt gép feketedobozait – amely a gép repülési adatait, illetve a pilótafülkében elhangzó beszélgetéseket hivatottak rögzíteni – Kijev többszöri kérése után végül mégiscsak Ukrajnának adja át elsőként elemzésre. Előtte még Irán Franciaországba akarta küldeni arra hivatkozva, hogy ott rendelkeznek a súlyosan megrongálódott adatrögzítők alapos vizsgálatához szükséges eszközökkel.
Az ukrán fél viszont közölte, hogy ők is rendelkeznek olyan speciális laboratóriummal, ahol képesek kinyitni a megrongálódott adatrögzítőket. Ezt követően közölte szombaton Tasznim Haszan Rezaifár, az iráni polgári repülési szervezetnek a balesetek kivizsgálásáért felelős igazgatója, hogy megpróbálják kinyerni az adatokat a feketedobozokból Kijevben – Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok szakértelmének felhasználásával –, és ha ez nem sikerül, akkor küldik az adatrögzítőket Franciaországba.
A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járata január 8-án zuhant le nem sokkal felszállás után. Az ukrán áldozatokon kívül még további hat ország állampolgárai: irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek. Irán több napi tagadás után január 11-én beismerte, hogy légvédelme lőtte le tévedésből rakétákkal a Boeing 737-es típusú utasszállító gépet.
(MTI)
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Az SZBU bosszúja az orosz fővárosban is többször utolérte az ellenséges hadsereg krémjét 2022 óta.
A Dnyeszter-melléki konfliktus rendezése körül egyre élesebb a feszültség: Ukrajna katonai fellépést szorgalmaz, miközben Moldova tart a következményektől. Szakértő szerint a térség destabilizálása nemcsak Moszkva, hanem Kijev irányából is reális kockázat.
Serhij Dejneko esete újabb ékes példája az ukrán államigazgatás legendás „feddhetetlenségének”.
Az üzlet, az üzlet.
„Becsületes és tisztességes ember vagyok” – bizonygatta Zelenszkij leváltott hivatali vezetője.
A Cash Talk Extra legújabb adásában Ukrajna gazdasági helyzete és a nyugati pénzügyi támogatások valódi tétje kerül terítékre.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 12. rész.
Az amerikai elnök már alá is írta a rendeletet.
