Berlinben még látnak reményt az atomalku megmentésére, London aggódik.
Irán nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt ezen kötelezettségeit, de fenntartja együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel – közölte az iráni állami televízió a teheráni kormány közleményére hivatkozva vasárnap.
A televízió szerint Teherán a jövőben nem tartja magát többé a többhatalmi megállapodás azon rendelkezéseihez, amelyek az urándúsításra használt centrifugák számát, az urándúsítás mennyiségét, illetve fokát, valamint nukleáris kutatási-fejlesztési tevékenységét korlátozták. „Irán korlátozás nélkül folytatni fogja az urándúsítást, amelyet technikai igényeitől tesz függővé” – derült ki a kormányzati közleményből.
A teheráni vezetés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Irán visszavonja az intézkedéseket, amennyiben Washington feloldja az Irán-ellenes szankciókat. Az iráni kormány hozzátette: nyitott marad a tárgyalásokra európai partnereivel, jóllehet ők nem tudták biztosítani számára, hogy az amerikai büntetőintézkedések ellenére értékesíteni tudja olaját külföldre. Teherán nem vonta vissza azon korábbi ígéretét, hogy nem kezd atomfegyver fejlesztésébe.
Berlin szerint ezzel vége az atomalkunak
Az urándúsítás korlátozásának feladásáról szóló iráni bejelentés a végét jelentheti a Teherán és a nemzetközi közösség közötti atomalkunak – mondta hétfőn Heiko Maas német külügyminiszter. „Feltétlenül tárgyalunk majd ismét Iránnal. Amit közöltek, az nem összeegyeztethető a megállapodással” – húzta alá Maas a Deutschlandfunk nevű hírrádiónak. Hozzátette, hogy a német, a francia és a brit tisztviselők hétfőn megvitatják a kialakult helyzetet.
Ez nem lett egyszerűbb, és ez lehet az első lépés ahhoz, hogy megszűnjön a megállapodás. Nagy veszteség lenne, ezért a kialakult helyzetet most nagyon nagy felelősséggel mérlegeljük majd – magyarázta Maas.
London lépésekről tárgyalna
Nagy-Britanniát súlyosan aggasztja az urándúsítás korlátozásának feladásáról szóló iráni bejelentés, London ezért sürgősen beszélni fog a felekkel a lehetséges következő lépésekről – közölte Boris Johnson brit kormányfő szóvivője hétfőn Londonban.
„Az iráni bejelentés egyértelműen nagyon aggasztó. Mindenki érdekében áll, hogy az atomalku megmaradjon. Ugyanis biztonságosabbá teszi a világot azzal, hogy így egyértelműen lekerül az asztalról az a kilátás, hogy Irán nukleáris fegyverekkel rendelkezzen” – jelentette ki a szóvivő újságíróknak nyilatkozva. „Mindig is azt mondtuk, hogy az atomalku egy kölcsönösségen alapuló megállapodás, s az iráni bejelentés fényében sürgősen beszélünk partnereinkkel a következő lépésekről” – tette hozzá.
A brit tisztségviselő reagált arra is, hogy Donald Trump amerikai elnök ismételten azzal fenyegetett: Washington kész Iránnak akár a kulturális létesítményeire is csapást mérni, ha Teherán amerikai állampolgárok vagy létesítmények ellen mérne csapást a Közel-Keleten. „Nemzetközi egyezmények vannak, amelyek tiltják a kulturális örökség lerombolását” – hangsúlyozta az illetékes.
Az ellenőrök maradnak
Tovább folytatják az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői, és jelentést tesznek minden számottevő fejleményről – közölte a bécsi székhelyű szervezet hétfőn.
„A NAÜ ellenőrei folytatni fogják a helyzet monitorozását az országban. Az ügynökség időben tájékoztatni fogja tagállamait mindenfajta fejleményről” – írták a közleményben.
Öt éve kötötték az atomalkut
Teherán az öt nagyhatalommal (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Irán, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németországgal 2015-ben kötött megállapodást, amelyben vállalta, hogy korlátozza atomprogramját a gazdaságát súlyosan érintő szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.
Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta az atomalkut, és újból bevezette a szankciókat. Ezt követően Irán közölte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől. Miközben a megállapodás 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét, Irán 4,5 százalékosra emelte a dúsítás fokát. Növelte a szerződésben 202,8 kilogrammban maximalizált dúsított uránkészlet mennyiségét, valamint meghaladta a nehézvízkészlet 300 tonnában meghatározott felső határát is.
(MTI)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
A politikus szerint a kormány az önkormányzatok pénzével igyekszik csökkenteni az államháztartás hiányát.
