Egy brüsszeli NATO-forrás szerint a mostani amerikai teszt az INF-szerződés rendelkezéseibe ütközött volna.
A kaliforniai Vandenberg légibázisról indított, szárazföldi telepítésű ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet az Egyesült Államok csütörtökön – közölte a Pentagon szóvivője.
„A védelmi minisztérium repülési tesztet hajtott végre egy hagyományos konfigurációjú, szárazföldi telepítésű ballisztikus rakétával csendes-óceáni idő szerint reggel 8 óra 30 perc körül” – közölte Robert Carver alezredes. „Jelenleg a teszt eredményeit értékeljük ki” – fűzte hozzá.
A rakéta, amelyet a Pentagon közleményében prototípusként jellemzett, az indítást követően több mint 500 kilométer megtéve a nyílt óceánon csapódott be. Carver szerint a védelmi tárca a kísérlet során gyűjtött adatokat új, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták kifejlesztéséhez fogja felhasználni.
Az INF-szerződés felmondása
Az amerikai kormányzat augusztus 2-án mondta fel az 1987-ben kötött – Ronald Reagan amerikai elnök és az akkori Szovjetunió kommunista pártfőtitkára, Mihail Gorbacsov által aláírt – INF-egyezményt. A megállapodás a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését. Washington állítása szerint Oroszország a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegte meg a még hatályban volt szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva tagadta ezt.
A teszt korábban szerződésszegésnek számított volna
Egy brüsszeli NATO-forrás szerint a mostani amerikai teszt az INF-szerződés rendelkezéseibe ütközött volna. Az Egyesült Államok már augusztusban tesztelt egy menőverező robotrepülőgépet, ami szintén a megállapodás megsértése lett volna. Bár a ballisztikus rakétákat különböző típusú robbanófejekkel lehet felszerelni, a Pentagon állítása szerint a most tesztelt típus nem képes nukleáris töltet hordozására.
Több politikus attól tart, hogy az INF-szerződés hiányában új fegyverkezési verseny kezdődhet, ami akár amerikai közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták európai telepítéséhez is vezethet.
(MTI)
Nemrég még a „politikai pokolban” pörkölte volna a „semlegeseket” a lengyel miniszterelnök, most viszont kellemetlenül közel került Donald Trump beiktatása és így az amerikai segítség elapadása.
Azt hiszem most van az a pillanat, amikor meg lehetne kímélni David Pressmant a Budapestre történő fáradságos visszautazástól.
Nem jártak jól az amerikai ügyészek, akiket a magyar származású baloldali milliárdos pénzelt.
Aztán hátat fordított és elsétált.
„Ha az oroszok bevetik a ballisztikus rakétákat, akkor a háború világméretűvé fog terebélyesedni” – mondta Orbán Viktor.
Gyorsan beleálltak a megválasztott amerikai elnökbe.
Több kontinensen és szektorban is lavinát indíthat el a döntés.
Az ukrán elnök nekiment a német kancellárnak, amit Mark Rutte sem hagyott szó nélkül.
