A határkerítés biztonságot jelent Magyarország számára – Jennifer S. Bryson amerikai elemző lapunknak

A Visegrádi Négyek kritikusak a tömeges migrációval szemben, Magyarország pedig falat épített déli határára. Egyetért szakértőként ezekkel a lépésekkel?

Ha egy nagyobb embertömeg elveszíti az otthonát, az az otthontalanok és a befogadók számára is nehéz lehet. Ezt tudomásul kell venni. A migráció csakis az utolsó megoldás lehet, és nem szabad biztatni erre az embereket, mintha ez lenne az alapvető megoldás, ha konfliktusról van szó. Az Egyesült Államokban nagy problémát jelent az illegális migráció, mivel nem irányítja eléggé az ország a déli határát. Az illegális migráció rossz az Egyesült Államoknak és a bevándorlóknak is. Nekünk kell irányítanunk a saját határainkat, és az amerikaiaknak és a bevándorlóknak is az az érdeke, hogy rendezett és legális bevándorlási lehetőségek legyenek. Magyarország falat épített a déli határára, és megértem ezt a döntést. A rendezett határok jók a stabilitás és a biztonság számára, és a stabilitás és a biztonság pedig fontosak egy virágzó társadalom számára. Ráadásul a határok irányítása szükséges a szuverenitáshoz, a szuverenitás pedig lényeges a demokráciához. Más szavakkal: a nyitott határok instabilitást, a biztonság csökkenését, a szuverenitás csökkenését és a demokrácia leépülését hozzák.

Ez az jelenti, hogy igazoltak a félelmek a bevándorlókkal és a migránsokkal szemben is?

Azt is hiszem, hogy sok európai elköveti azt a hibát, hogy a muszlim többségű országokból érkező migránsokra egyfajta egységes, „muszlim tömbként” tekint. A tények azonban azt mutatják, hogy sokan azért menekültek el, mert az Iszlám Állam üldözte őket, és maguk is gyűlölik az iszlám szélsőséget. Nem szabad visszahajtani ezeket az embereket oda, ahonnan jöttek, és ezzel ellenünk fordítani őket. Sokuk számára az iszlám ráadásul inkább kulturális identitás, és nem hit. Egy nyitott társadalomban, ahol mindenki azt hisz, amit akar, talán egyesek nyitottak lesznek közöttük az új gondolatokra is. Hogy konkrét legyek:

Szintúgy fontos szempont, hogy a muszlimok folyamatosan belső harcokat vívnak, rengeteg csoportra és alcsoportra oszlanak. A muszlim világ 85%-a szunnita, és ők sem értenek egyet mindenben, de a siíták sem. A muszlimok nem egységesek.

A muszlim bevándorlók egy része továbbá fontos közös pontokon egyetért a keresztényekkel, például abban, hogy a házasság férfi és nő között köttetik, és ellenzik a transzgender-eszmét is. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az európai keresztényeket egyre jobban kiszorítják és üldözik a vallásellenes körök. A vallásos muszlimok segíthetnek a küzdelemben ez ellen. Ha pedig az európaiakat annyira megijesztik az új bevándorlók, érdemes proaktívnak lenni, és például nyelvoktatást szervezni számukra. Az új bevándorlók nem fogják maguktól megtanulni az új ország nyelvét.

Az ön egyik korábbi írása arra utalt, hogy egyre nehezebbnek tűnik összeegyeztetni a baloldali értékeket az iszlámmal. A jövőben mennyire lehetnek sikeresek a progresszív politikusok abban, hogy egyszerre megszólítsák a muszlimokat és például a nemi kisebbségeket?

A nyugati baloldal lassan 30 éve győzködi a muszlimokat arról, hogy ők egy elnyomott kisebbségi csoport, és ezért az Interszekcionális Klub tagjai, ahol össze kell fogniuk a kisebbségeknek. Így sikerült néhány amerikai LGBT-embernek meggyőznie sok amerikai muszlimot – főleg azokat, akik számára az iszlám kulturális identitás, és nem hit –, hogy támogassák a baloldali LGBT-csoportokat. Például 2017 januárjában a baloldali Women’s March vonult Donald Trump elnök ellen. Ez egy abortuszpárti és LGBT-párti menet, és az egyik szervezője egy muszlim nő, Linda Sarsour volt. Most már azonban vallásos muszlimok ez ellen szólalnak fel, és egyre inkább látják az interszekcionalitás által jelentett ellentmondásokat. Az igazság az, hogy elnyomott csoportok is vallhatnak egymástól eltérő értékeket.

Lassan három éve írok arról, hogy sok focicsapat arra kényszeríti játékosait, hogy LGBT-szimbólumokat viseljenek a ruháikon. Ez valójában olyan nézetek képviseletére kényszeríti a játékosokat, amiket nem feltétlenül vallanak, és megsérti a foci szabályait. Mikor keresztények – például amerikai vagy horvát játékosok – tiltakoznak ez ellen, akkor elfogultnak nevezik őket, de ha például muszlim játékosok tiltakoznának ez ellen, akkor vajon melyik elnyomott csoport mellett állna ki a baloldal?

Néhány újság Kína ujgurokkal szembeni politikáját „népirtásnak” nevezte. Egyetért ezzel? Mit csinál pontosan Kína az ujgurokkal és miért?

Kína 54 elismert etnikai kisebbségéből tíz muszlim van. Az ujgurok a második legnagyobb csoport ebből a tízből. Amit a kínai kormány tesz az ujgurokkal, az a „kulturális népirtás” kategóriájába tartozik. Amit tesznek, az borzalmas, felháborító és tragikus. De nem egészen népirtás, noha a helyzet nagyon is ebbe az irányba halad. Xinjiang, ahol az ujgurok élnek, fontos olaj- és vízforrás, illetve Kína nyugati határa. Kína iránytani akarja a lakosságát, hogy irányíthassa a területét.

Ön korábban írt arról, hogyan nőtt meg a bevándorlás hatására az antiszemitizmus Németországban. Úgy véli, hogy a bevándorlás veszélyt jelenthet a nyugati zsidó közösségek számára?

Igen, határozottan úgy látom, hogy az irányítás nélküli, tömeges migráció veszélyt jelenthet az európai zsidóság számára. Ismertek aggasztó adatok. Egy 2019-es német kormányjelentés egyértelmű kapcsolatot talált az antiszemitizmus és a muszlim bevándorlók érkezése között. Mint írták,

A sport ismét jó példa: nemrég hallottam egy svéd barátomtól, hogy az izraeli sportolók már nem játszhatnak a svédországi Malmöben, ahol a legnagyobb a muszlim hátterű bevándorlók aránya. A francia hatóságok továbbá megtiltották az izraeli Maccabi Haifa csapat tagjainak, hogy izraeli zászlókat vigyenek Strasbourgba, mivel féltek az atrocitásoktól. Mikor a zsidók már nem végezhetik félelem nélkül a napi élet részét képző tevékenységeket – ideértve a sportot –, akkor már nagyon nagy a probléma.