Arra kíváncsiak, hogy függetlennek tekinthetők-e a kommunizmus ideje alatt kinevezett tagokból álló bizottságok.
A lengyel legfelsőbb bíróság azon kérdés megoldását kérte szerdán az Európai Bíróságtól, hogy vajon függetlennek tekinthető-e az uniós jog fényében az olyan bíróság, amelynek tagjait a kommunizmus idején nevezték ki. A legfelsőbb bíróság polgári jogi kamarájának tagja, Kamil Zaradkiewicz egy per kapcsán, az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordult ezzel a kérdéssel a luxembourgi törvényszékhez.
Az indítvány az 1989-ig Lengyelországot irányító kollektív hatalmi szerv, az államtanács által kinevezett, jelenleg is tevékeny bírákra vonatkozik. Múlt héten Zaradkiewicz több mint 700 ilyen bíró névsorát tette közzé. A legfelsőbb bíróság honlapján közölték: az intézmény többek között azt kérdezi az Európai Bíróságtól, függetlennek és elfogulatlannak tekinthető-e az uniós jog szerint „az a szerv, amely tagját (...) a totalitárius, nem demokratikus, kommunista rendszer politikai szerve", vagyis az egykori Államtanács nevezte ki.
Az indítvány azzal függ össze, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság más tagjai az Európai Bíróság egyik korábbi döntésére hivatkozva december elején megkérdőjelezték a saját intézményük keretében létrehozott új kamara – a fegyelmi kamara – függetlenségét és létjogosultságát. Úgy látták: a 2018 szeptemberében megalakított fegyelmi kamara nem tekinthető bíróságnak, mégpedig azért nem, mert összes tagját az államfő a Jog és Igazságosság párt (PiS) kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) véleménye alapján nevezte ki. Maga a KRS pedig az ítélethozók szerint szintén „nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy független a törvényhozói és a végrehajtó hatalomtól".
A döntés kapcsán egyes bírák megkérdőjelezték a jelenlegi KRS által kineveztett kollégáik státuszát is. Erre reagálva Zaradkiewciz a kommunizmus idején kinevezett bírák névsorának közzétételével mintegy mérlegre tette egyfelől a KRS, másfelől az egykori államtanács által kinevezett bírák legitimitását.
Mateusz Morawiecki kormányfő egy múlt heti nyilatkozatában helytelenítette, hogy „a lengyel bíráskodásban (a rendszerváltás óta) fennálló status quo védelmezői" ma elfogadják a kommunista államtanács által kinevezett bírákat, ugyanakkor kétségbe vonják a „tejlesen legálisan megválasztott, a lengyel alkotmánynak megfelelő" KRS javaslatára kinevezett bírák státuszát. A PiS a bíróságokról szóló törvény módosítási tervezetével próbálja megelőzni az új bírák legitimitásának kétségbe vonását. A módosítás fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé az olyan bírák esetében, akik politikai tevékenységet folytatnak, illetve akik megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését.
A törvénytervezet ellenzéki tiltakozásokat váltott ki, szerda estére több lengyelországi városban, köztük Varsóban tüntetéseket hirdettek meg civil és jogász szervezetek. A tüntetéseken a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) politikusai is részt vesznek, köztük van Malgorzata Kidawa-Blonska, a PO elnökjelöltje a tavaszi államfőválasztáson.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Véget ért az 5 éves per, Salvini felmentését az olasz bíróság jogerősen megerősítette, Orbán Viktor pedig üdvözölte az ítéletet.
Minden napra jut egy kataton őrjöngés Nárcinál. Most épp egy újságot akar bezúzatni.
A Tisza Párt elnöke gyors döntésre szólította fel a bíróságot.
Megváltoztatta a vallomását.
Egyre közelebb merészkedik a Bíróság a diktatórikus eszközökhöz.
Kaczynski kimondta a nyilvánvalót: súlyos hiba volt a lengyel államfő részéről kikerülni Orbán Viktort.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az EU átlagot meghaladó ütemben fejlődik hazánkban a mesterséges intelligencia használata.
