Mint minden évben, a magazin munkatársai idén is belenéztek az Alefbe, és az évet megkoronázandó olyan hideglelős arckép-négyessel hozakodtak elő, hogy ösztönösen műbőr revolvertáskánkhoz kapunk, hogy aztán előhúzzuk belőle a Steiner Kristóf-videókra tartogatott Frontint. Íme, Bohócvilág 2019, avagy a tündökletes, mindannyiunk legnagyobb büszkeségére váló jelen, amelyet a szabadelvű, fölvilágosult és nyitott, kényesen szakértői, eszmei szélsőségektől háborítatlan, józan gondolkodású, mélységes-mély respektusunkat kikövetelő globális elit állított elő nekünk.
Íme, az év embere, Greta Thunberg, a Davos népe által felemelt hivatásos klímamentség és -ürügy,
egyúttal a bennfentesség kurrens jelölője, aki a Nagy Ügy militáns sikkjével fűszerezi szósölmédiás kontentfolyamunkat – elvégre a realitásoktól teljesen elszakadt, a társadalmi ellentmondásokra és következményekre süketvak elszántság à la Asperger miért is ne lenne elfogadott, alkarvastag szalagcímek ezrei által kanonizált mintája a politikai küzdelemnek?
Íme, az év „őrzői”, a Trump impeachment-jét előkészítő Deep State ügynökei, akik néhány évvel ezelőtt ugyan még csak az agyament szélsőjobbos összeesküvés-elméletekben léteztek, mára viszont áldozatos, rettenthetetlen közszolgákként fogadják a média öblös hurráit, és nem hagyják, hogy a választói akarat folytán sérelem érje a liberális állam intézményi, mélyszerkezeti ideológiáját, az ideológiát, amit persze főbenjáró illetlenség lenne túl pontosan körülírni.