Megszűnhet a nemzetközi szervezetek érinthetetlensége

Rendhagyó dilemma az amerikai legfelső bíróság előtt

A beharangozott jelentős és ideológia, politikai értelemben megosztó ügyek mellet egy rendhagyó dilemmát is vizsgálhat az amerikai legfelső bíróság az idei ítélkezési év során. A Marie Laventure kontra ENSZ ügy előzményei még a Haitit 2010 januárjában sújtó földrengésre nyúlnak vissza. Az igen erős, a Richter-skála szerint 7.0 erősségű földrengés, valamint az azt követő több mint 50 utórengés katasztrofális következményekkel járt Haitin. A tízmilliós ország lakosságának mintegy harmadát érintették rengések, több mint százezren vesztették életüket, és épületek százezrei, valamint az ország alapvető infrastruktúrája vált használhatatlanná. Az ország és az áldozatok megsegítésére nemzetközi összefogás szerveződött, amelyben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is tevékenyen részt vállalt.

Ugyanakkor a nemzetközi összefogás és különösen a világszervezet jelenléte nem egészen a kezdetekben remélt segítséget hozta, sőt végül a katasztrófa következményeinek súlyosbodásához vezetett. Alighogy elmúlt ugyanis a földrengések okozta első megrázkódtatás, 2010 őszén kolerajárvány tört ki és terjedt el a szigeten, amelyben közel 800.000 fertőződtek meg, illetve több mint tízezren veszítették életüket. A járvány azért ölthetett szinte hetek leforgása alatt országos méreteket, mert a karibi térségben hosszú idő óta ismeretlen volt ez a betegség.

A békefenntartók ugyanis az állomáshelyükről tisztítatlan szennyvizet és hulladékot eresztettek a helyi lakosság által fürdőzésre és ivóvíz vételezésre használt Artbonite folyóba.
A járvány okának nyilvánosságra kerülését követően halálos áldozatokat is szedő zavargások törtek ki Haiti-ban, ahol az eset előtt értetlenül és dühödten álló tiltakozók a nepáli békefenntartók távozását követelték. Ezen kívül 2011-től az áldozatok és hozzátartozóik több kártérítési pert is indítottak a világszervezettel szemben. Ezek között van az Egyesült Államok bíróságai előtt Marie Laventure által kezdeményezett per is, aki a szüleit veszítette el a kolera járványban. Laventure szerint egy,

A világszervezet, bár elismeri a járvány kitörésében játszott saját szerepét, az ellene indított perekben az őt a nemzetközi jog alapján megillető immunitásra hivatkozik. Ez az ügy idén kerülhet a legfelső bíróság elé, ahol a bíráknak először is a nemzetközi szervezet perelhetőségének kérdésében kell döntést hozniuk.

A nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának általános dilemmája

Nem ez az egyetlen eset, és közel sem Haiti az egyetlen olyan ország, ahol az ENSZ jelenlétét és működését övező károkozások miatt kártérítési igényeket támasztanak, ugyanakkor a nemzetközi szervezeteket általában megillető immunitás akadályt gördít az elszámoltathatóság elé. Például számos országban már évek óta jelenlévő problémát jelent az ENSZ lobogója alatt szolgálatot teljesítő békefenntartó katonák által, legnagyobbrészt nők és gyermekek sérelmére elkövetett, különféle szexuális visszaélések miatti elszámoltathatóság. A felelősség megállapításának és az elszámoltathatóságnak a dilemmája nemcsak a világszervezetet, hanem az elmúlt fél évszázad során egyre erősebb szerephez jutó más olyan nemzetközi szervezeteket is érint, mint például a nemzetközi pénzügyi intézmények.

A precedens tavasszal számolt be egy arról az ügyről, amelyben az amerikai legfelső bíróság a Világbank-csoporthoz tartozó, washingtoni székhelyű Nemzetközi Pénzügy Társaság (IFC) immunitásának a terjedelméről döntött. A jogvita hátterében egy világbanki támogatással felépült óriási hőerőmű állt, amely súlyos környezeti és természeti károk előidézése mellett tönkretette a helyi lakosság életfeltételeit. Az előzetes várakozásokra rácáfolva, a konzervatív és progresszív bírák támogatását egyaránt élvező döntés áttörte az abszolút immunitás teóriáját, kimondva, hogy az alapvetően kereskedelmi – például hitelnyújtási vagy társaságfinanszírozási – tevékenysége miatt a nemzetközi szervezet nem élvezhet immunitást az ellene indított kártérítési perek alól. A kifejezetten jogfejlesztő jellegű döntés azért is mérföldkő jelentőségű, mert – amint erre a precedens egy korábbi elemzése rámutat – a nemzetközi pénzügyi intézményeket számos alkalommal fogták perbe a fejlesztési politikájuk miatt okozott környezetkárosítás vagy éppen az alapvető emberi jogok megsértése miatt.

A kezdetekben még csak a technikai és technológiai együttműködések elősegítése érdekében alapított nemzetközi szervezetek száma az 1980-as évektől kezdődően exponenciális mértékű növekedésnek indult. Ezen kívül nemcsak a számuk, hanem cselekvési terük is kiszélesedett és befolyásuk is megerősödött az idők során. Egy-egy területet érintő szakértelmük és technikai tudásuk vagy éppen az általuk képviselt és helyesnek kikiáltott erkölcsi álláspont miatt továbbá „autoritásra” tartanak igényt. Erre az autoritásra támaszkodva törekszenek befolyásolni az állami közpolitikákat, miközben közvetlen hatást gyakorolnak az emberek életének szinte valamennyi szegmensére, az egészségügytől kezdve a gazdasági-pénzügyi szférán át a kulturális kapcsolatokig. Ilyen autoritásra hivatkozva követelnek például a nemzetközi pénzügyi intézmények privatizációt és deregulációt, vagy írnak elő különféle gazdaságpolitikai reformokat. Ugyanakkor dacára annak, hogy az emberek életét közvetlenül is érintő, arra egyre jelentősebb hatást gyakorló közpolitikák formálására tartanak igényt, mégis mintha elefántcsonttoronyba zárkóznának; az e közpolitikáik vagy intézkedéseik miatt okozott károkért nem számoltathatók el.

Az amerikai legfelső bíróság úttörő szerepben

A konzervatív és progresszív bírókat egyesítő – és így ritka és rendkívül erős legitimációnak örvendő – tavaszi döntésében a legfelső bíróság egyensúly kialakítására törekedett a nemzetközi szervezeteket megillető védelem és a kárt okozó tevékenységük miatti elszámoltathatóság igénye között. Az immunitás alapvető célja ugyanis, hogy a nemzetközi szervezetek a funkciójukat szabadon és függetlenül gyakorolhassák. Éppen ezért kívánja elejét venni annak, hogy működésüket például politikai indíttatású perekkel lehessen akadályozni vagy blokkolni.

vagy az általuk kívánatosként előírt politikákat és intézkedéseket. Különösen így van ez a jelenkorban, amikor a nemzetközi szervezetek jellemzően egyre erősebb igénnyel lépnek fel az állami közpolitikák minél nagyobb szeletének minél mélyrehatóbb befolyásolása és formálása terén. Ezért ma már egyre kevésbé tartható az az álláspont, amely az immunitáshoz az érinthetetlenséget és az elszámoltathatóság teljes hiányát kapcsolja. Az amerikai legfelső bíróság pedig ezt az általános dilemmát egy konkrét ügyön keresztül vizsgálhatja meg. Ebben és a hasonló ügyekben pedig a testület valódi jogfejlesztő és úttörő szerepet játszhat a helyes egyensúly kimunkálásában, illetve az elszámoltathatóság megteremtésében.