A kohéziós politika „az EU kulcsfontosságú eszköze, amely jelentősen és láthatóan hozzájárul a régiók és a tagállamok fejlettségének reális kiegyenlítéséhez” – olvasható a résztvevő országok közös nyilatkozatában.
Az Európai Unió kohéziós politikája folytatásának fontosságára hívja fel a figyelmet az a közös nyilatkozat, amelyet keddi prágai csúcstalálkozóján fogadott el 17 keleti és déli uniós tagállam képviselője. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte a csúcstalálkozón.
A kohéziós politika „az EU kulcsfontosságú eszköze, amely jelentősen és láthatóan hozzájárul a régiók és a tagállamok fejlettségének reális kiegyenlítéséhez” – olvasható a dokumentumban. A csúcstalálkozó résztvevői ezért úgy vélik, hogy kohéziós kiadások finanszírozását a 2021-2027-es időszakban is „meg kell tartani a 2014-2020-as időszak kiadásainak megfelelő szinten”.
A nyilatkozat aláírói szerint a 2021-2027-es költségvetési időszakban nem szabad csökkenteni a Kohéziós Alapba szánt összeget, mert az veszélyeztetheti az Európai Unió belső piacának stabilitását. A Kohéziós Alapból fizetett támogatások elsődleges célja az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonalának fokozatos kiegyenlítése.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az erre a célra fordított összegek 2021-2027-ben az előző költségvetési időszakhoz viszonyítva a GDP 1,11 százalékáról 1 százalékra csökkennének. A kiadáscsökkenés legfőbb oka Nagy-Britannia tervezett kilépése az Unióból, valamint az új uniós prioritások finanszírozásának szükségessége.
A prágai tanácskozás résztvevőinek az a véleménye, hogy egyensúlt kell kialakítani a hagyományos politikák, tehát a kohézió és a mezőgazdaság támogatása, valamint az új kihívások, például a biztonság és a határvédelem, között. A Kohézió barátai csoport alapvető fontosságúnak tartja, hogy megszerzett költségvetési eszközöket az egyes tagállamok „saját belső országos és regionális prioritásai szerint használhassák fel”. Az eszközök nagysága és felhasználásuk feltételei a Kohézió barátai csoport tagjai számára „kulcsfontosságúak” az EU jövőbeni költségvetési időszakáról folytatott tárgyalásokon – áll a közös nyilatkozatban. A prágai fórumon résztvevő uniós tagállamok leszögezik, hogy a tárgyalásokon igyekezni fognak „igazságos és kompromisszumos” megoldást találni a fennálló problémákra.
„Nem értünk egyet a kohéziós támogatások csökkentésével. Meggyőződésünk, hogy a jövőbeni uniós költségvetésben több olyan tétel is van, ahol lehet spórolni, s ahol kevésbé hiányozna a pénz, mint a kohéziós politikában” – mondta Andrej Babis cseh kormányfő a találkozó utáni sajtótájékoztatón újságíróknak.
„A kohéziós támogatások lényegében beruházási pénzek, új utakra, iskolákra és más infrastruktúrára. Nyilvánvaló, hogy mi tudjuk a legjobban, hol kell befektetni. Ezért követelünk nagyobb beleszólást a koháziós pénzek felhasználásáról szóló döntésekbe” – fejtette ki Andrej Babis.
Az EU 2021-2027-es időszakának költségvetéséről várhatóan a jövő évben születik végleges döntés. A prágai tanácskozáson Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia képviselői, valamint Günther Oettinger európai uniós biztos vett részt.
(MTI)
Hiába próbálja Orbán történelminek bemutatni a küldetését, a szabadsajtó nem habozik lerántani a leplet üzelmeiről. Körkép következik. Nizalowski Attila írása.
Ezt is meglépte Von der Leyen és Kaja Kallas.
Alaptalanul vádaskodott az ukrán elnök.
Alaposan felkavarta az állóvizet Marta Kos.
Komoly sikert értek el Olaszország vezetésével.
A miniszterek 18 órán keresztül vitatkoztak.
Mindketten profik, de Orbán százszor udvariasabb.
A budapesti Fidesz-frakcióvezető szerint az Otthon Start nemcsak pénzügyi segítség, hanem egy valódi esély a jövő megalapozására – különösen a pályakezdő fiatalok számára.
