Észak-macedón elnök: Macronnak igaza van az EU-bővítés megváltoztatásával kapcsolatban

Emmanuel Macron francia elnöknek igaza van abban, hogy meg akarja változtatni az EU bővítési folyamatát – jelentette ki kedden Sztevo Pendarovszki észak-macedón elnök, aki Párizsban találkozott a francia államfővel.

Pendarovszki szerint azonban „senki sem tudná megmagyarázni” a macedónoknak, hogy miért változtatták meg országuk nevét az EU- és NATO-csatlakozás érdekében, amikor az EU így is elhalasztotta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval.

Macedónia és Görögország között tavaly nyáron jött létre megállapodás Macedónia nevének megváltoztatásáról, és ezzel lezárult a 27 évig tartó névvita a két ország között. A névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítás február 12-én lépett életbe, így a délszláv országot azóta Észak-Macedóniának hívják.

Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök attól tartottak, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Pendarovszki a Macronnal közös találkozóját követően azt mondta, a francia elnök elmagyarázta neki, miért vétózta meg azt, hogy megkezdődjenek az uniós csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával a múlt hónapban. „Nem az ütemtervről beszélek”, de Macronnak igaza van abban, hogy „visszafordíthatóságot” akar a folyamatban – jelentette ki. Hozzátette azonban: „mindenki tudja”, hogy vannak olyan teljes jogú EU-tagállamok, amelyek „nem igazán felelnek meg a legmagasabb szintű demokratikus normáknak”.

Az észak-macedón államfő azt is elmondta, hogy országa NATO-csatlakozási kérelme – amely jelenleg is folyamatban van – sürgetőbb a nyugtalan balkáni régiót tekintve. Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök októberben előrehozott parlamenti választás kiírását javasolta, miután Franciaország, Dánia és Hollandia támogatásával megvétózta a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

(MTI)