konstruktív európainak tartja Edmund Stoibert,
aki Magyarországhoz hasonlóan nem bővítésként, hanem természetes újraegyesítésként gondolkodott a kelet-közép-európai államok uniós csatlakozásáról, és aki sokaknak adott mércét az építő együttműködés, a becsület és a konstruktív viták kultúrájához.
„Mi, magyarok nem kopogtattunk Európa ajtaján, hanem mindig is otthon voltunk benne. A történelem által nekünk szánt helyet ezerszer is megszolgáltuk a megosztottság ellen vívott forradalmunkkal, 1956 szabadságvágyával és 1989 őszén a határaink megnyitásával.” A köztársasági elnök háláját fejezte ki Edmund Stoibernek azért, hogy sok alkalommal figyelmeztette Európát arra, mit is adott Magyarország „az európai egyesülés művéhez”, és mindazért, amit „Magyarország barátjaként” az erős és egyenrangú tagállamokra épülő Európai Unióért tett.
Márai Sándor magyar író az európai polgársággal kapcsolatban úgy fogalmazott: létezik egy „nagyon finom vonal”, amelyet „sorompó és határjelzés nem mutat”, és amelyen belül könnyen találunk barátokat, osztozunk egymás sorsában, ismerősnek érezzük a műveltséget, a szellemet. Edmund Stoiber mindenkori szemléletében is jelent van ez a „finom vonal”, az értékek és nézetek hasonlósága, amely „különlegessé teszi kapcsolatunkat, termékennyé párbeszédünket”. A laudáció szerint ennek a kapcsolatnak a fenntartásához nélkülözhetetlenek az előttünk járók tapasztalatai, tanácsai.
(MTI)