Visszalépett a perui ellenelnök

Mercedes Aráoz perui alelnök bejelentette, hogy visszautasította az ellenzéktől előző nap kapott ügyvivő államfői megbízatását, és alelnöki posztjáról is lemond abban a reményben, hogy ezzel megnyithatja az utat az új választások előtt.  A világhálóra kedden késő éjszaka felkerült Twitter-bejegyzésében Aráoz közzétette lemondó levelét. Egyúttal jelezte, egyetért az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) által a perui hatalmi válságról kiadott keddi nyilatkozattal.

A feloszlatott kongresszus több tucat képviselője hétfőn azonnal fellázadt, folytatta az ülésezést, puccsnak nyilvánította Vizcarra lépését és helyette Mercedes Aráoz eddigi alelnököt eskette fel ügyvivő államfőként. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy hazai és külföldi fórumokon egyaránt megtámadják majd az elnök döntéseit. Az Amerikai Államok Szervezete arra is kitért nyilatkozatában, hogy a két szemben álló félnek nyugalomra kell szólítania közvéleményt, miután a kialakult helyzetben tüntetések kezdődtek, amelyek résztvevői a lázadó törvényhozók távozását akarják kikényszeríteni.

Ezt kérték az amerikai államok

Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) felszólította a perui alkotmánybíróságot, hogy lépjen közbe a latin-amerikai országban kialakult hatalmi válság megoldása érdekében. Keddi nyilatkozatában a 35 tagállamot számláló nemzetközi szervezet azt hangoztatta: csak az alkotmánybíróság dönthet arról, jogszerű volt-e Martín Vizcarra perui elnök döntése, amellyel hétfőn feloszlatta az ország ellenzéki többségű parlamentjét. Az AÁSZ másfelől konstruktív lépésnek nevezte, hogy az államfő új választásokat írt ki az alkotmányos időkereteken belül.

A feloszlatott kongresszus több tucat képviselője hétfőn azonnal fellázadt, folytatta az ülésezést, puccsnak nyilvánította Vizcarra lépését és helyette Mercedes Aráoz eddigi alelnököt eskette fel ügyvivő államfőként. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy hazai és külföldi fórumokon egyaránt megtámadják majd az elnök döntéseit. A két fél kölcsönösen hatalommal való visszaéléssel vádolja egymást, s ez megbonthatja a stabilitást az országban.

Az alkotmánybíróság szerepvállalását a válság megoldásában azonban megnehezítheti, hogy a konfliktus egyik oka éppen az volt, hogy a kongresszus hétfőn – az elnök fenntartásait figyelmen kívül hagyva – hozzálátott az alkotmánybíróság szinte teljes újjáválasztásához. Az Amerikai Államok Szervezete arra is kitért nyilatkozatában, hogy a két szemben álló félnek nyugalomra kell szólítania közvéleményt, miután a kialakult helyzetben tüntetések kezdődtek, amelyek résztvevői a lázadó törvényhozók távozását akarják kikényszeríteni.

A Fujimori-család miatt van politikai és hatalmi válság?

A világ második legnagyobb rézkitermelőjének számító latin-amerikai ország belpolitikai helyzetét az elmúlt évben egyre ingatagabbá tette, hogy a kongresszusban a pénzmosás vádjával tíz hónapja letartóztatott Keiko Fijimori jobboldali pártja, a Népi Erő volt többségben. A sorozatos korrupciós botrányok ügyében több más vezető politikust is elítéltek már, az államfő pedig hosszabb ideje fenyegetett az előrehozott választások kiírásával, hogy kiszorítsa hatalmi pozícióikból a jelenlegi törvényhozás tagjait.

Keiko Fujimori az emberi jogok megsértése miatt börtönben ülő Alberto Fujimori volt államfő legidősebb lánya. Néhány tanácsadójával együtt tavaly októberben vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy törvényt szegve fogadtak el 1,2 millió dollárt (mintegy 370 millió forint) az Odebrecht brazil építőipari vállalattól és más vállalkozóktól Fujimori 2011-es elnökválasztási kampányának támogatására. Az Odebrecht perui állami megrendeléseket remélt ettől, de Fujimori 2011-ben és 2016-ban is veszített az elnökválasztáson.

Keddi híradások szerint a hadsereg és a helyi kormányzók Vizcarra mögé sorakoztak fel a konfliktusban, míg a gazdasági szereplők néhány tömörülése az ügyvivő államfővé előlépett Mercedes Aráozt biztosította támogatásáról.

(MTI)