Közösségi megnyugvásra van szükség!

„Az MKP és a Most-Híd tárgyalásainak a híre felbolydította a közösséget. Lehet egy ilyen megosztó emberrel, mint Bugár Béla és a pártjával a közös választási lista létrehozásában együttműködni?  Még fontosabb kérdés, hogy érdemes-e ezt meglépni?

A legfontosabb, hogy közösségi megnyugvásra van szükség! Pattanásig feszült a helyzet, és ezt kezelni kell, máskülönben vagy közösségként esünk szét, vagy parlamenti képviselet nélkül maradunk, vagy mindkettő. A nagy kérdés az, hogy a magyarság melyik igénye erősebb: az egy évtizedes vágy arra, hogy a magyar emberek ne listák közül, hanem egy listán belül választhassanak, vagy a magyar közélet megújítása tartalmi és személyi oldalról egyaránt, akár annak árán is, hogy képviselet nélkül maradunk. Mindkét igény jogos, így mindkettőt figyelembe kell venni.

A magyar választókról régóta azt tartja a közvélemény, hogy közös magyar listát akarnak, véleménye szerint tényleg ez a közakarat? Közös lista bármi áron, vagy közös lista csak akkor, ha annak a tartalma is megfelelő?

Néhány éve még egyértelműen az egységet akarták többen, de a Híd négyéves kormányzati szerepvállalása óta ez jó eséllyel megváltozott. Bugár Béla ismét bebizonyíthatja, hogy a magyarság parlamenti képviseletének megteremtésében nélkülözhetetlen a szerepe. Csak éppen nem mindegy, hogy ez azért lehetséges, mert ő is benne van, vagy azért, mert háttérbe vonul, vagy azért, mert teljesen kimarad belőle. Az új helyzet neki is új. Okozhatna végre pozitív meglepetést.

Hogy képzeli el a Via Nova megjelenését egy ilyen felállásban?

Egy összefogás attól összefogás, hogy abban minden formáció megtalálja a maga helyét, sőt feladatát, és aztán közös célokért egy irányba húznak. Közösségi célként egy társadalmi programot és a kisebbségi jogaink bővítését kell megfogalmazni. A politikai cél pedig nem lehet más, mint a magyarság parlamenti képviselete és a jelenlegi kormány leváltása úgy, hogy a magyarok egy új jobboldali kormányban a visegrádi együttműködésért és a hagyományos értékekért küzdenek, mintegy ellensúlyozva a progresszív szólamok társadalombomlasztó hatását. 1998-ban is azért működött a magyar egység, mert az a helyes oldalra állt az államot bűnszervezetként működtető erőkkel szemben. Most ugyanez a feladat, és ezt ki kell mondani. Méghozzá közösen.”