Egy kanadai transznemű nő pert vesztett a kozmetikai kezelését elutasító kozmetikusokkal szemben

Jessica Yaniv, aki nőként azonosítja magát, de biológiailag férfi nemi jegyekkel rendelkezik, több kozmetikusnál is járt annak érdekében, hogy intim testrészeit kezelésnek vesse alá. 

Miután a kozmetikusok megtagadták a kezelést, panasszal élt a kanadai bíróságnál. Bocsánatkérést, 3000 dollár kártérítést és olyan bírósági megállapítást követelt, amely kimondja, hogy a tilos a gyantázás diszkrimináción alapuló visszautasítása. Azzal érvelt, hogy a visszautasítás diszkriminációt valósított meg, amely sérti British Columbia emberi jogi törvényét, hiszen e törvény tiltja a szolgáltatásnyújtás megtagadását nemi identitáson alapuló diszkrimináció miatt. 

A kozmetikusok, akik részt vettek a perben, kiemelték, hogy a vallásuk miatt és szakértelem hiányában nem voltak hajlandóak brazil gyantás szőrtelenítést végezni. 

Mindhárom kozmetikus kisebbségi háttérrel rendelkezik, és saját otthonukban vagy az ügyfelek otthonában dolgoztak. A perben résztvevő ügyvédek kiemelték, hogy két nő kénytelen volt Yaniv panaszai miatt bezárni az üzletet. 

A bíróság a nőt végül a tárgyalásokon résztvevő kozmetikusonként 2000 dollár kártérítés megfizetésére kötelezte, ugyanis a testület arra jutott, hogy Yaniv visszaélt a törvényben biztosított jogokkal. 

A bíróság arra jutott, hogy az emberi jogi jogszabályok nem kötelezik a kozmetikusokat az olyan intim testrészek gyantázására, amelyekhez nem járultak hozzá vagy nincs meg hozzá a megfelelő képesítésük.

A bíróság szerint ráadásul Yaniv félrevezette a bíróságot a motivációja kapcsán és szándékosan kisebbségi szolgáltatókat célzott meg. 

Devyn Cousineau, a bírósági panel egyik tagja elmondta, hogy Yanivot „részben az motiválta”, hogy fellépjen a transznemű nők elleni, szépségiparban tapasztalható diszkriminációval szemben, ugyanakkor az uralkodó motiváció az volt, hogy kis üzleteket támadjon személyes vagyonszerzés céljából. Ráadásul, célzottan olyan kozmetikus hölgyeket támadott, akik bizonyos kisebbségekhez tartoztak, - főként dél-ázsiai és ázsiai hátterűek - abból a meggyőződésből, hogy ezek a kisebbségek az LMBTQ közösséggel ellenségesen lépnek fel. 

Az eset az első transzneműség kérdését érintő jogvita volt Kanadában, amely heves vitákat generált a közösségi média platformjain.