Az RMDSZ komoly parlamenti vitát akar a kisebbségi jogokról – hangsúlyozta a párt frakcióvezetője.
A kisebbségek anyanyelvhasználati jogait helyreállító közigazgatási törvénytervezetet terjesztett a bukaresti parlament elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetég (RMDSZ) – közölte kedden hírlevelében a szervezet.
Az új tervezet tartalmaz minden olyan – a közigazgatási kódexet hatályba léptető sürgősségi kormányrendeletből kihagyott – nyelvhasználati jogot, amelyet az RMDSZ-nek sikerült a tavalyi parlamenti vita során elfogadtatnia, és újabb, magyar szempontból fontos kiegészítéseket is javasol.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet immár szankciókat irányoz elő arra az esetre, ha a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat, a megyei rendőrségekre is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot, és a szimbólumhasználati jogokat is szabályozza oly módon, hogy a megyei és települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthessenek a nemzeti, történelmi, gazdasági és kulturális identitásunkat kifejező szimbólumok használatáról.
A tervezet elfogadtatásával az RMDSZ egyebek mellett azt akarja elérni, hogy ne csorbuljanak a magyar közösség szerzett, érvényben lévő jogai azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya a húsz százalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken a következő népszámláláskor, így például Kolozsváron se vehessék le a magyar helységnévtáblát a 2021-es népszámlálást követően.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az MTI-nek telefonon elmondta: az RMDSZ nem egy törvénymódosítást, hanem a – központi és helyi közigazgatás működését egységes keretbe foglaló – teljes közigazgatási törvénykönyv tervezetét terjesztette be, mert komoly parlamenti vitát akar a kisebbségi jogokról.
„Az anyanyelvhasználati jogokat vissza akarjuk helyezni arra a szintre, amelyet egyszer a parlament már elfogadott és a kormány júliusban megnyirbált” – szögezte le Cseke Attila. A frakcióvezető, aki a korábban az RMDSZ képviseletében vett részt a közigazgatási kódexet előkészítő parlamenti bizottság munkájában, felidézte: jelenleg a törvénykönyvnek az a – kisebbségi szempontból hiányos – változata van hatályban, amelyet a kormány júliusban sürgősségi rendelettel fogadott el, miután a parlamenti vita során előkészített törvénykönyvet alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság. Megjegyezte: az ombudsman a kormányrendelet ellen is óvást emelt, és így fennáll a veszélye, hogy a teljes közigazgatást megbénító joghézag keletkezik, ha a kormány változata is elbukik a normakontrollon.
Az RMDSZ politikusa szerint a román parlamentnek – az újabb alkotmánybírósági döntéstől függetlenül – mindenképpen újra kell tárgyalnia a teljes közigazgatási kódexet, és ezen belül a kisebbségi jogokat.
Az MTI érdeklődésére, hogy az RMDSZ kérte-e az új parlamenti többség támogatásával kormányalakításra készülő Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatását az általa beterjesztett törvénytervezet elfogadtatásához, Cseke Attila azt mondta: a PNL-lel folytatott tárgyalásokon nem merült fel a téma, mert az RMDSZ a kormányalakítástól függetlenül is benyújtotta volna a törvényjavaslatát, amely azon a korábbi parlamenti változaton alapul, amelyet az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt és ALDE mellett a PNL törvényhozóinak mintegy fele is megszavazott.
„Lényegében egy olyan formát terjesztettünk be módosításokkal, amely bírta a parlament több mint hatvan százalékának támogatását” – mutatott rá az RMDSZ frakcióvezetője.
(MTI)
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A volt román miniszterelnök posztja alatt elszabadultak az indulatok.
Huszonnégy órás őrizetbe került Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán a román korrupcióellenes ügyészség vizsgálata miatt.
A kapitány is táncra perdült.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, ráadásul gyakran a következmények is elmaradnak.
