A török külügyminisztérium kijelentette, hogy az EP egy terrorszervezet szolgálatába állt.
A török külügyminisztérium csütörtöki közleményében teljes egészében elutasította az Európai Parlament képviselőinek néhány órával korábban elfogadott állásfoglalását, amelyben nemzetközi szankciók meghozatalára szólítottak fel Ankara ellen az északkelet-szíriai török hadművelet miatt.
A török külügyi tárca kiemelte: nem lepte meg őket a döntés, mert szerintük azt olyanok hozták, akik folyamatosan „terroristákat” látnak vendégül a parlamentben. A külügyminisztérium hangsúlyozta: az offenzíva a nemzetközi jog alapján az ENSZ jogos önvédelemre, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának terrorizmus elleni harcra vonatkozó határozatainak megfelelően zajlik. Egyúttal leszögezték: a katonai beavatkozás célpontjai a nemzetközileg is terrorszervezetnek elfogadott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai leágazásai, a Demokratikus Egység Pártja (PYD) észak-szíriai kurd politikai tömörülés, továbbá a Népvédelmi Egységek (YPG) észak-szíriai kurd milícia tagjai, illetve a hozzájuk tartozó hadállások. Mind szükséges óvintézkedést megtettek azért, hogy a polgári lakosság és az infrastruktúra ne szenvedjen kárt – nyomatékosította a török külügyi tárca.
A törökök szerint az EP előítéletes és rövidlátó
A külügyminisztérium szerint az EP állásfoglalásában található állítások mind olyan hazugságok, amelyeket Ankara előzőleg megannyiszor pontosított. Mint fogalmaztak: ennek ellenére az Európai Parlament a valósággal össze nem egyeztethető döntésével ragaszkodott előítéletes, valamint a józan észt nélkülöző álláspontjához. Az EP ahelyett, hogy szolidaritást vállalt volna Törökországgal a terrorizmus, továbbá az illegális migráció elleni harcban, inkább egy terrorszervezet szolgálatába állt és megalapozatlan állításoknak „szentelt figyelmet” – tették hozzá.
A török tárca arra hívta fel a figyelmet, hogy az állásfoglalás nem járul hozzá Brüsszel és Ankara kapcsolatainak fejlesztéséhez és az együttműködés légkörének kialakításához. Úgy vélték: az Európai Parlament sem a regionális, sem a globális fejleményeket nem tudja a szükséges mértékben figyelemmel követni, nem képes azok okainak és következményeinek objektív és holisztikus elbírálására, illetve nem tud határozott és célravezető stratégiát kidolgozni.
A török külügyminisztérium rövidlátónak minősítve az EP csütörtöki állásfoglalását aláhúzta: Törökország tudatában van annak, hogy saját biztonsága és Európa biztonsága közvetlen kapcsolatban áll. A tárca emlékeztetett: ebből kifolyólag Ankara áldozatok vállalva nagymértékben hozzájárult Európa biztonságához, és ezen álláspontjában továbbra is eltökélt. Semmilyen hatalom és semmilyen döntés nem tántoríthatja el Törökországot a nemzetbiztonságának szavatolását célzó lépések megtételétől – hangoztatták.
Az EP állásfoglalása
Az Európai Parlament képviselői csütörtöki strasbourgi plenáris ülésükön egy, az ENSZ felügyelete mellett működő biztonsági övezet létrehozását is sürgették Szíria északi részén. Az elfogadott állásfoglalásban az EP arra mutatott rá, hogy az északkelet-szíriai török beavatkozás a nemzetközi jog súlyos megszegését jelenti, az egész térség stabilitását és biztonságát aláássa. A képviselők határozottan elítélték „az északkelet-szíriai egyoldalú török beavatkozást”, és Törökországot csapatainak kivonására szólították fel.
A képviselők szolidaritásukat fejezték ki a kurd néppel, hangsúlyozva a kurdok hozzájárulását a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni harchoz. Az EP ezért felszólította az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanácsot, hogy vezessen be szankciókat és beutazási tilalmat az emberi jogi visszaélésekért felelős török tisztségviselők ellen, és célzott gazdasági lépéseket is vegyen fontolóra Törökország ellen.
A török offenzíva
A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű ellenzéki fegyveres csoport október 9-én indított támadást a kurd fegyveresek ellen Északkelet-Szíriában. A fellépés miatt sok ezer kurd menekült el a térségből.
Október 17-én amerikai közvetítéssel tűzszüneti megállapodást kötöttek, amely szerint a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) lázadószervezetnek ki kell vonulnia a Törökország által követelt, 30 kilométer széles "biztonsági övezetből", ahova Ankara kétmillió, Törökországban eddig menedéket találó szíriai menekültet akar telepíteni. Törökországban mintegy négymillió szíriai menekült tartózkodik.
(MTI)
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
A Zöldek vezetése kiáll Lena Schilling mellett, mondván, ami most történik, az egy fiatal, sikeres nő besározása, a mocskos választási kampány részeként. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Lassan egy évtizeddel az első nagy migrációs hullám után ismét csúcson van az illegális bevándorlás az Európa Unióba. Sayfo Omarral, a Migráció-kutató Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk.
Úgy látszik, az egykori szoros szövetség már a múlté.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
A lap szerint most már tényleg véget kell vetni a vacillálásnak Ukrajna ügyében.
Irán hétfő reggel megerősítette, hogy Raiszi elnök, valamint Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter meghalt.
