Címlapokon szerepel: Magyarország ajánlatot kapott a Paksi Atomerőműre
Az országnak Csernobil miatt nincs saját atomerőműve.
A tömeggel vonult Szerbia nyíltan leszbikus miniszterelnöke, Ana Brnabic és partnere is.
Szélsőjobboldali tüntetők akarták megakadályozni a belgrádi melegfelvonulás vasárnapi megtartását, ám a rendőrség közbelépésének köszönhetően végül zavartalanul ért véget a belgrádi Pride.
A szélsőséges tüntetők már órákkal a tervezett büszkeségnapi felvonulás előtt eltorlaszolták a szerb főváros azon részeit, amelyeken az LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) tagjai akartak vonulni. A mintegy százötven tiltakozó a rendőrséggel is összetűzésbe került, mert a hatóságok igyekeztek őket eltávolítani a helyszínről. A tiltakozók közül többen is egyházi jelképekkel, keresztekkel vonultak ki. Öt tüntetőt előállítottak, a melegfelvonulás végül zavartalanul zajlott.
Az idei esemény mottója a „Nem mondok le róla!” volt, és azokra a családtagokra és barátokra utaltak vele, akik nem mondanak le meleg gyerekeikről, rokonaikról, barátaikról. A szervezők célja az volt, hogy felhívják a figyelmet az elfogadásra. A rendezvényen elhangzott, hogy az LMBT-közösség azt szeretné, ha lehetővé válna a melegek bejegyzett élettársi kapcsolata, valamint lehetőségük lenne élni a mesterséges megtermékenyítés adta lehetőségekkel, és a személyi okmányokban a jövőben nem csak férfi és női nem szerepelne.
A tömeggel vonult Szerbia nyíltan leszbikus miniszterelnöke és partnere is. Ana Brnabic a balkáni térség vállaltan meleg kormányfője. A miniszterelnököt az utóbbi időben több bírálat is érte azért, mert mesterséges megtermékenyítés igénybe vételével partnerével közös gyermeke született, jóllehet ezt Szerbiában a törvény nem teszi lehetővé a leszbikus párok számára.
Sorrendben ez volt a hatodik belgrádi melegfelvonulás, amely zavartalanul zajlott. Korábban a hatóságok biztonsági kockázatra hivatkozva többször is betiltották a rendezvényt, mert 2001-ben az első belgrádi melegfelvonuláson a résztvevőket ultranacionalista, szélsőséges csoportok tagjai, valamint futballszurkolók támadták meg, amire a rendőrség nem reagált időben. A felvonulás résztvevői közül többen megsebesültek. Ezt követően 2009-ben kísérelték meg újra megtartani a melegfelvonulást, de a hatóságok betiltották biztonsági megfontolásokból. A következő évben sikerült megtartani a menetet, de a szélsőséges támadások következtében mintegy 150-en megsebesültek.
(MTI)